• Axlkenobi
    #11
    A Mátrix két dolognak köszönhette sikerét: ügyesen mixelt össze hozott ötleteket (Philip K. Dick-szerű sztorit, John Woo-féle ázsiai akciófilm-esztétika), és mindez jókor volt jó helyen. Ezredforduló, a világháló egyre nagyobb teret hódít meg, a Mátrix pedig ügyesen lovagolta ezt meg Wachowskiék itt még jó érzékkel egyensúlyoztak az ízlésesség határán mind a történet mind a látványvilág terén.

    A folytatásokról ez már nem mondható el: az egész képi világ olyan mint valami meleg divatbemutató meg szado-mazo klubok és ehhez jön még a nevetségességig túltolt konyhafilozófiai álbölcselkedés. Egymást érik az ostobábbnál-ostobább mondatok úgy előadva, mintha legalábbis az élet értelmét fejtették volna éppen meg. Ehhez jön még, hogy az effektek is hagytak maguk után nem kevés kívánni valót, gondolok itt főleg a Smith ügynökös verekedésre és az autópályás üldözésre a második részből.

    Lényeg a lényeg, a Mátrix egy közepesen jól öregedő kultuszfilm két teljesen félrement folytatással.

    Hogy érdemes-e rebootolni? Utólag leszünk csak okosabbak, mert a lehetőség megvan, hogy valami friss, újszerű és nagyszerű szülessen, de az is benne van a pakliban, hogy a folytatások szintjén, vagy az alatti ostoba fércművet sikerül csak összeeszkábálni. Sok múlik majd azon ki írja és ki rendezi.