asgh#6
Az ÁFA minden gazdaságban versenyképességi tényező és hosszabb távon nincs hatással a végfelhasználói árakra.
A gazdaság logikájából adódik, hogy minden terméket és szolgáltatást úgy áraznak, hogy az ár mértéke a lehető legmagassabb legyen, de még ne vesse vissza a forgalmat olyan mértékben, hogy csökkenjen az összbevétel.
(Pl. ezért nem emelik a buszjegyek árát sem a végtelenségig, mert a drágulás miatt több lenne a bliccelő és összességében csökkenne tőle a busztársaság jegybevétele.)
Ugyanez működik visszafelé is: az ÁFA csökkentése átmenetileg hozhat némi enyhülést az árakban, de rövid időn belül mindig visszakúsznak a csökkentés előtti szintre.
Például Ausztriában 20% az ÁFA, nálunk 27%, a számítástechnikai cuccok bruttó árai (ezeket ugye mindkét ország ugyanonnan iportálja) mégis közel azonosak. Azaz az osztrák kereskedők profitja magasabb a magyarokénál, mert lenyelik az ÁFA különbséget.
A tartósan alacsony árat az állam csak úgy tudná garantálni, ha kivenné az irányítást a piaci szereplők kezéből és egységes, kötelező árazást vezetne be. Ennek adott területeken van értelme (főleg természetes monopóliumok esetében, ahol nem lehet szó piaci versenyről), más esetben viszont a mesterségesen alacsonyan tartott árak megszüntetik a versenyt és visszavetik a fejlesztéseket.
A net esetében tehát nem azért csökkentik az ÁFÁ-t, hogy kisebb legyen a net számlád, hanem hogy a szolgáltatókat erőteljesebb fejlesztésre ösztönözzék.
Természetesen - mivel politikáról van szó - elképzelhető, hogy az állam kötött valamiféle háttér megállapodást a szolgáltatókkal, hogy egy adott ideig enyhítsenek az árakon, hogy lehessen "rezsicsökkentéssel" kampányolni, de összességében nem a net végfelhasználói árának csökkentése, hanem az infrastruktúra fejlesztése a cél.