11k tonna almos szarvasmarha trágya
13k tonna szarvasmarha hígtrágya
2,1k tonna kukorica csuhé
1,5 k tonna siló kukorica
3,5 k tonna glicerin
Ez összesen 31k tonna anyag. Az ebből kihoztható energia mennyiség az előzetes analízis által kalkulál 18 MJ/nm3 átlagos fűrőértékből kb. 61 millió MJ/év vagy ha jobban tetszik 8500 MWh/év hőmennyiség.
Ebből lehet éves szinten ~7 ezer üzemórával olyan 2x460 kW-os gázmotort hajtani + fűteni kell magát az üzemet és a hulladék hőből még jön olyan 300-350 kW attól függően, hogy a fűtés előrmenő hőmérséklete mekkora és mekkora hőcserélő vagy hajlandó beruházni, többi meg elmegy az erőmű működetésre vagy hulladék, amivel semmit sem lehet csinálni már.
Mikor az jött ki, hogy abszorpciós hűtőbe is be kéne ruházni, hogy a megtérülés picit javuljon 36 Ft/kWh árnál és a megtérülési idő 10 év vagy felette van, akkor nagyon elgondolkoztak arról, hogy mi legyen. És ehhez 30 ezer tonna anyagot kell mozgatni. Helyeben. Csak a 3 ezer tonna glicerin az, amit néhány km-ről hoztak volna. Ha ennél többet kell hozni, akkor már kuka az egész.
Ekkora "potenciál" van itthon a biogázban. Lényegében csak hatalmas mezőgazdasági üzemeknél van értelme, ahol a hulladékhő is hasznosítható. A KÁT alatt is, ha az nem volt, akkor kb. bukta volt az egész...
A biomassza is itthon kb. azt jelenti, hogy pl. Ajkán az erőműben fát is égetnek szén mellett, de egy vacak 20 MWe-s erőműhöz is százer tonnás nagyságrendben mozgatnak anyagot. Közutón. Ez aztán "környezetvédelem"...
#78