Elmin#11
"Bevett gyakorlat a tendereken, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb árajánlatot automatikusan kizárják, így a cégeket reális költségbecslésre kényszerítik."
Ha így akkor az már eleve törvénysértő, mert arra nem hivatkozhat, hogy szerinte alacsony az ár, mivel nem tudja megítélni, mert nem ö szolgáltató.
.
"A túl alacsony ár a megrendelőnek is kockázatos, mert abból általában menet közbeni áremelés lesz, vagy csúszás, nem teljesítés, stb. amely a végén nagyságrendileg magasabb végősszeget is jelenthet, mint ha eleve reális ajánlatot fogadtak volna el."
A megrendelő csak akkor tudja eldönteni, hogy mi a túl alacsony, vagy a reális ár ha lát minden költséget, amit valószínűleg sosem fog.
Vagyis most be kellene bizonyítania, hogy az az ár túl alacsony. Hol a bizonyíték?
.
"Az állami tenderek csak annyiban különböznek, hogy ott a vesztesek rendszerint megpróbálnak médiacirkuszt csinálni a beszerzés körül. Ilyenkor az alacsony árajánlatra jól lehet hivatkozni, mert a társadalom demagógiára hajlamos része (értsd: politika iránt érdeklődők) kapásból korrupciót és / vagy idióta pénzszórást látnak az ügybe. (Ettől még lehet persze korrupció és pénzszórás, csak az nem automatikusan adódik az irreálisan alacsony ajánlatok kizárásából.)"
Az egyik oldalon van egy mondva csinált indok amit még nem tudott bizonyítani, és lehet, hogy sosem fog. A másik oldalon van egy 1,6 milliárdos pluszkiadás ami miatt automatikusan felmerülhet, hogy a döntéshozó anyagilag érintett. Szóval melyik a valószínűbb?
A vesztes cég miért ne mehetne a bíróságra keresni a maga igazát?