end3#11
Az emberi gondolkodás, a személyiség önmegvalósításra törekvése, (nyilván az adott "saját computerünk" képességeinek, tudásának fügyvényében,) elidegeníthetetlen a létezésétől. Ha választási lehetőség felmerül, sok ember, sokféleképpen teszi ezt. Ha pénzügyi lehetőségek korlátlanok, mindenki (tisztelet a kívételnek,) Szívesen választ a Suzuki helyett BMW-t, v. akár Ferrari-t is. Ettől még nem kell kétségbe esni.
A kétségbeesés akkor kellene, hogy bekövetkezzen, amikor megvizsgáljuk, ki mire képes a "választott"-jával, azaz a ráfordított pénzével. Mert, ha kimagosló szinvonalon szerez zenét, MAC-Apple PC-k felhasználásával, vagy készít "nívódíjas" grafikát, akkor semmi gond, az akár milliókba kerülő választásával, - ha korlátozottan használható más rendszerekhez képest az operációs rendszere, ha nem.
Ha viszont, a nagy pénzügyi lehetőségek fügvényében, a választott 60 milliós Ferrarival, nap mint nap, 90 százalékban, földes úton viszi a három utcával odébb lévő óvodába a "kölkeit", nos ott az agyának "számítógépes kapacitásaival" biztosan valami gond lehet.
(Ettől függetlenül, a választás szabadságát nem kérdőjelezem meg, csak az értelmét és a társadalmi hasznosságot. -- Ja, hogy jelen emberi világunkban ez nem téma, arról a családi és iskola nevelés tehet legfőképpen. Mai világban a releváns erőforrások teremtése egyre kevesebb számú, okos ember reális lehetősége. Az emberiség tömegei csak a fogyasztás szintjén vesznek részt, az egyre inkább globalizálódó világ, nagy társadalmi munkamegosztásában és nem "sírnak" azért, ha a számukra még megmaradó hasznos munkatevékenységet is, egyre inkább robotok fogják végzni. Az okosabbja-pénzese keres magának, valami emberi, "idő-életpocsékoló" szép hobbyt..., a többiek meg "visszamásznak a fákra" mobilt tapicskolni, előtte még, - körültekintően, - zsebredugják és viszik magukkal az akkutöltőt.., de lesz majd, aki még azt is elfelejti.)
Konkrétabban: Az ember a életének hatékonyabb megéléséhez-munkavégzéséhez választ magának jól használható, hatékony eszközöket. Ha annyi pénze van hozzá, hogy ezt kétévente 300 ezerért, vagy milliókért teheti, kifogás nem merülhet fel. Az ő pénze, az ő döntése. Hogy van-e a fejében, a pénz elköltésének társadalmi hasznosságát illetően fogalom, az egy másik, manapság nem túl dívatos, erkölcsi jellegű kérdés. Mert forráspazarlással és nem környezettudatos életvitellel, az emberiség, azaz gyermekeink közös jövőjét "égetjük" el. Ezen kérdés vizsgálatát illetően, már a Föld képzeletbeli 24. órájának utolsó perceit éljük.
A gyártókól, a kereskedőktől nem várható el a forráspazarlások vizsgálata, ezt egyedül mi fogyasztók, emberek tehetjük meg, elutasítva mindazt, ami nem szolgálhat épülésünkre. Több értelemet vive a mindennapjainkba...