-
Caro #129 Huh, játom összegyűlt megint némi infó. Megpróbálok egyben válaszolni:
gforce9 #123:
Szívesen! :) Legalább valaki értékeli.
fonak #124:
Ezzel azért vitatkoznék. Először is, mérnökök ugyanúgy vannak, akik végigbulizzák az egyetemet, bukdácsolva átmennek 2-essel a negyedik vizsgán, 6 év alatt valahogyan összehoznak egy BSc-t, és aztán verik a mellüket, hogy ők mérnökök.
Hányan is járnak a BME-re? Mikor még én kezdtem, akkor több mint 20000-et mondtak. És ez csak a BME. Ok, ennek kb. a fele végzi el az egyetemet, de az is rengeteg. Szerinted van ennyi mérnök alapanyag?
Összehasonlításként, az USA két legjobb műszaki egyeteme az MIT és a Caltech. Az MIT valószínűleg a világon is az első. Wikipédia adatok szerint: MIT: 1021 oktató, 4500 hallgató, 6800 posztgrad. Hoppá! És "kicsivel" nagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, mint a BME.
A Caltech még durvább: 300 oktató, ~1000 hallgató és 1200 posztgrad.
Na ilyen oktató/hallgató arányokkal már lehet minőségi képzést folytatni, és van miből válogatni is. Sajnos nálunk a képzés fejkvóta alapon megy, és ezért ilyen sok a hulladék.
Az igaz, hogy a fiatalok tudják azt, hogy a mérnöki pálya nehéz, és sokan kihullanak, ezért inkább választhatják az egyszerűbbnek tűnő képzéseket. Nem erről a rétegről beszélek. Alja "mérnök" éppúgy van, mint alja "társadalomtudós".
És azért a mérnökök között is sokan nem terveznek. Amiről meg annyit, hogy ha a szabványokat betartod, akkor már nagy baj nem érhet. Persze, a felelősség nagyobb, de azért felelősségteljes munkát végez egy buszsofőr is, ha elalszik, ott is több tucat ember halhat meg (most nem a friss tragédiát akartam felhozni, de lehet pl. ott is ez történt). És így van, egy orvos is. Nekik ott, abban a helyzetben kell teljesíteni. Míg egy mérnök ha bevánszorog 10-re, végigásítozza a napot, akkor mi van? Semmi, majd másnap nekiáll újra.
A kijelentésemet a profi részre értettem, nem az aljára. Mert kiemelkedő minden területen van, és kiemelkedőnek lenni viszont éppolyan nehéz a társadalomtudományban, mint a természettudományban, de minden szakmára igaz ez. Könnyű út nincs, ez egyfajta társadalmi Ohm-törvény. A nehezebb utakon talán kevesebben mennek, viszont a könnyebben sokan, ezért ott kiemelkedni éppolyan nehéz.
Ehhez pedig az általam felhozott Diamond könyve nagyon jó tanulságokkal szolgált. Ott azt írja, 33 évig folytatott kutatásokat Új Guineán... és nem egy elzárt laborban, hanem kint a bennszülöttek között. Na az aztán tényleg nem fehér embernek való hely. Volt hogy törzsi harcokba keveredtek, vagy épp az erdőben gyűjtöttek élelmet a benszülöttek segítségével, nem beszélve a malária meg egyéb jó kis trópusi betegségek veszélyeiről.
De ami még inkább megragadott, az épp az, amikor arról ír, hogy miként próbálnak rekonstruálni egy-egy történelmi eseményt a rendelkezésre álló bizonyítékokból. Hogyan kalibrálják a radiokarbonos eredményeket? Hogyan próbálják kiszűrni a fals pozitívokat.
Persze ez a könyv nem egy tudományos mű, ez max, szórakoztató tudomány, de számomra világos lett, hogy a feladatuk semmivel sem egyszerűbb, mint az egzakt tudományok körében. Szóval hadd védjem meg őket, ez ugyanolyan komoly tudomány (mondom ezt, mint fizikus).
asgh #125:
Én is hasonló veszélyektől tartok, szerintem jól leírtad őket.
A 2-est egészíteném még ki annyival, hogy valóban az összes szociális kiadást most próbáljuk azok között kiosztani, akik rászorulnak. Ez nyilván azzal jár, hogy valamekkora bürokráciát erre fenntartunk.
Ha egyenlően osztanánk el, akkor akik valójában rászorulnak, kevesebbet kapnának mint most.
A bürokrácia csökkentését el lehetne érni az alapjövedelem bevezetésétől függetlenül is, és akkor is egy nagyobb kalapból lehetne osztani.
#126:
Teljes mértékben egyetértek!
TokraFan #127:
Nézd, én lefordítottam amit a wikipédián találtam. Az ottani forrásokat végig lehetne bogarászni, erre én sem vettem a fáradtságot.
De feltételezem, hogy olyanok írták a szócikket, akik bármelyikünknél jobban otthon vannak a témában. Ami ott van, egybecseng azzal, amit Diamond-tól olvastam, és ide is írtam.
De azt nem tudom miért írod, hogy ezek nem 100%-osak, persze, az egész történelmet is lehet hogy meghamisították, de az eredmények a ma élő csoportok megfigyelésén is alapultak.
Megint csak amiket leírsz, az mind apriori gondolatmenet, amit az általad ismert környezetre alapozol.
Ahogy látom, ott beszélünk el egymás mellett, hogy mást értünk egyenlőség alatt. Ha úgy érted az egyenlőséget, hogy úgy egyenlők mint a süllyesztett fejű M5x20mm normál menetemelkedésű csavarok, úgy valóban nincs, és soha sem lesz egyenlőség emberek között. Eleve, amíg van férfi és nő, addig soha sem lehet teljes egyenlőség, hiszen biológiailag (is) különbözünk. De be lehetne még hozni, hogy fiatal és öreg, egészséges és beteg vagy épp más módon beteg. Így természetesen nincs egyenlőség.
Számomra az egyenlőség azt jelenti, hogy nincs társadalom által generált handicap vagy épp bónusz, pl. hogy milyen családba születsz. Amiről írsz, az szerintem nem az egyenlőség, hanem a testvériség, szolidaritás. De a leírás alapján még ez is jobban jelen van ezekben a csoportokban, mint manapság.
Értem, köztünk nem lenne hatékony, mások vagyunk már, máshogyan gondolkodunk. A társadalom minket is átformál, mi ehhez alkalmazkodunk. Ebben a társadalomban jól rá lehetne fázni ezzel a magatartással.
Én viszont simán el tudom képzelni a kölcsönös cseréket. Hatékony, nem hatékony, ezt ma is extletenzíven műveljük, én is tapasztalom. Abban egyetértek, hogy valóban a pénzzel egyszerűbb, és az is igaz, hogy rá lehet vele fázni, de ha ez ma is jelen van, akkor miért ne működhetett volna korábban, amikor még pénz nem is volt?
Szerintem nagyon eltértünk az eredeti állításom lényegétől. Én azt állítottam, hogy egyenlőségből indultunk, de a második mondat a lényeg, hogy a történelem során az egyenlőtlenség csak növekedett.
Diamond ezt hozza ki a könyvében, erre alapoztam az állításomat. Ahogyan a vadászó-gyűjtögetést felváltotta a földművelés, állattenyésztés, az emberek letelepedtek. Kialakult a tulajdon, a vagyon, az írás. Lett főnök, akinek a pozíciója már örökletes lett. Kialakult a vallás, ami szentesíthette a főnököt, és létrejött a vallásgyakorlók köre. Kialakult az írás, létrejött az írástudók köre.
Mind-mind olyan emberek, akik a normál emberek felett voltak, és a pozíciójuk gyakran szintén örökletes volt.
Kérdés, ma miben vagyunk jobbak, hogy nagy államaink vannak, meg EU? Igaz, itt most jog szerint nincs különbség (bár azért a mentelmi jog máris kivétel), nincs örökletes pozíció, de van örökölt vagyon, ami szintén halmozódhat.
És a végén eljutunk ilyen egészen megdöbbentő különbségekig:
http://www.portfolio.hu/finanszirozas/privat_bank/a_8_leggazdagabb_embernek_akkora_vagyona_van_mint_a_fel_vilagnak.242592.html
Ennek a megoldása a kérdés, és sokkal inkább a témába vág, mint hogy milyen egyenlőség volt 15000 éve?
Ha bevezetnék az alapjövedelmet, akkor vajon ettől az eszméletlenül gazdag rétegtől vennék el, hogy az elosztás egyenletesebb legyen? Egészen biztosan nem. Nincs az a képviseleti réteg, amelyiket ezek ne tudnának tonnaszám megvenni. Nem véletlenül megy nekik ilyen jól.
Akiken elvernék a port, az pont az a réteg, aki még a munkájával próbál érvényesülni, és tehetsége, kitartása miatt jutna is valamire. Őket fogják megadóztatni, mert ők sokan vannak, és tőlük "kell" majd elvenni.
Ezzel szemben jutalmazni kell(ene) a tehetséget, a kitartást, megtartva ezzel ezeknek a húzó embereknek a motivációját, akik aztán magukkal ragadhatnák az egész társadalmat. Pont nem őket kellene sújtani.
De van az a méretű vagyon, ami már veszélyes a társadalom számára, mert az már képes a döntéshozók befolyásolására, ennek a felhalmozódását kellene megakadályozni. Lehetne ezt vagyoni alapú adóval, de az megint csak nagyon bürokratikus, és előbb-utóbb úgyis kijátszanák. Esetleg olyan szintű progresszív jövedelemadó, ahol a kulcs egy bizonyos szint felett 100% fölé is megy? Az viszont az adóelkerülést ösztönzi. Be lehetne vezetni elektronikus pénzt, akkor viszont majd üzletelnek euroban, $-ban, meg amíg van értékes valuta a földön, ami kijátszható, azt fogják választani.
Szóval erre kellene valami okosat kitalálni.
gforce9 #128:
Erről beszéltem én is. Az abszolút egyenlőséget nem nagyon tudjuk definiálni, de a mai mértékhez képest mindenképp nagyobb volt az egyenlőség.