Caro#118
Mielőtt válaszolsz, légy szíves mutasd meg, hogy rajtam kívül ki idézett bármilyen forrást is a témakörben?
Ha a wikipédia olvasásában segítenem kell, akkor tessék:
Types/Pre-industrial/Hunting and gathering
"Statuses within the tribe are relatively equal, and decisions are reached through general agreement. ... Leadership is personal—charismatic—and used for special purposes only in tribal society. There are no political offices containing real power, and a chief is merely a person of influence, a sort of adviser"
Ez volt az én állításom: "Az emberi társadalom az egyenlőségből indult.” Szerintem EZ van itt is leírva.
Az általam idézett könyv 14. fejezete foglakozik a kérdéssel, az angolban "From Egalitarianism to Kleptocracy".
Amire még nem válaszoltam, és jogos kérdés, hogy milyen egyelőségről beszélünk? Akartam válaszolni, csak a sok hülyeség elvonta a figyelmemet.
Az egyesek által pedzegetett törvény előtti egyenlőségről nyilván nem lehet szó, mert nem is voltak még törvények akkoriban. Társadalmi egyenlőségre gondoltam, de ez megint egy tág fogalom.
A helyes megfogalmazás talán az, hogy anyagi egyenlőség volt több okból is. Most megteszem nektek azt, hogy a könyv egyes megállapításait leírom ide:
- az egyik, hogy a vadászó-gyűjtögető csoport soha nem maradt sokáig egy helyen, mindig mozgásban volt, új élelemforrások után kutatva. Ellenben nem volt szekér, nem volt igás állat, amivel nagyobb terheket tudtak volna cipelni, mindenki csak azt tudta vinni, amit magával tudott vinni. Ezért vagyon sem igazán létezett.
- azok a törzsi társadalmak, akik letelepedtek, a kezdetleges kunyhóik között nem találtak különbséget a feltárásokban, ha volt is, nagyon kicsi. Tehát nem volt a törzsfőnök kiemelkedő a többiek közül. (Ez teljesen egybecseng a wikipédia írásával).
- nem volt specializálódás, mindenki csinál mindent, és főleg magának (és a családjának) termel.
Fejből most többet nem tudok felsorolni, de szerintem ennyi is bőven elég.