#18
" Marhaság. Atomtámadás után szar sem maradt volna az erőműből, mert könnyűszerkezetes volt az épület. Az egészet elfújta volna egy közeli nuki, ahogy te a pitypangnek az apró repülő magvait."
Félreértettél! Amikor nem az erőművet éri közvetlenül az atomtámadás, de az elektromos hálózat összeomlik, máshol jelentkező konkrét fizikai károk, EMP hatás, STB, miatt, vagy más hálozatkieséssel járó katasztrófa esetén, akkor a közvetlenül nem érintett reaktorok vészeljárását is ki kell dolgozni.Tekintve, hogy a vészhelyzeti áramforrások, agregátorok beindulására 1-2 perc múlva kerül csak sor. A saját generátorra, mint áramforrásra történő átkapcsolás a megmaradó hő és mozgási energiában tárolt energiából ezt a késést áthidalhatja. Az eljárást 82-től egy sikertelen kísérletsorozatban próbálták megvalósítani, aminek a 86-os csak az utolsó legszerencsétlenebb mozzanata volt.
Az meg ugye nem kérdés szerintem, hogy 82 a hidegháború egyik legforrób időszakára esett (még ha 86-ban már elindult valami enyhülés), és az egyik legfontosabb katonai célú (plutonium termelő) erőművel nem játszhattak felelőtlenül az alulképzett technikusok, és főleg nem egy maximáilsan hierarchikusan felépített rendszerben. Szemben azzal ahogy a végső személyi felelősség szintjét hivatalosan meghúzták.
Ha jól láttam Aszódi a konkrét 86-os balesethez vezető kísérletről írt, meg az Irasidus által linkelt előadásban is arról van szó, nem a teljes kísérletsorozatról, annak hátteréről. De értelemszerűen ők is a nyilvánosságra hozott anyagokból dolgoznak és nem abból, amit titkolnak a mai napig.
De csak gondolj bele, ha ma a paksi erőműben egy hasonló kísérletet akarnak végrehajtani, arról milyen szinten döntenek, ki lesz tájékoztatva, milyen tudományos hátteret kap?
Szerinted?
Mert szerintem nagyjából nonszensz az a hivatalos teória, hogy az egészet pár a húsvéti ünnepek alatti pangásban unatkozó beszívott technikus csinálta.
#18