kvp#7
Napelemet max. az ut fole erdemes rakni, ferden delfele tajolva, hogy hatekonyabb legyen. Csak akkor fenybol nem jut sok az uttestre. Visztont a fenti technologia ahogy nezem ugy nez ki, hogy keszitenek egy napelem tablat, amiben teherbiro oszlopok vannak. Ezt fedik le egy atlatszo muanyag sapkaval. Az igy letrejott panelekbol pedig utat epitenek, mint a sima betonpaneles technika eseten. Nagyobb sebessegnel raz mint a fene, de nem autopalyarol van szo. Ha naponta takaritjak az utcat, akkor a takaritogep felmoshatja es felpolirozhatja a muanyagot, amit idonkent cserelni kell ha elkopik. Draga, de nagyjabol mukodokepes megoldas, viszonylag kis hatekonysaggal. De ha hatekonyak akartak volna lenni akkor a fenti megoldast hasznaljak es napelem lugast epitenek az ut fole.
A napelemek telepitesenek igazabol ket esetben van ertelme alaperomukent. Egyszer ha van kello kelet-nyugat es eszak-del iranynu tanszkontinentalis kapacitas, hogy ki lehessen egyenliteni az ingadozasokat, masodszor ha hatalmas lokalis tarolokapacitas van valahol. Persze ha lenne transzkontinentalis gerincvezetek, akkor a szaharat kellene lecsempezni es onnan egesz europat el lehetne latni. Tarolokapacitas helyett viszont lehetne viz+szendioxid->metan atalakitokat epiteni, mivel ezzel co2 semleges metanforrast lehet letrehozni. A metan utanna uzemanyagcellakban, gazturbinakban vagy siman autokban alakithato vissza energiava. Ez is egy villamosenergia tarolasi modszer es viszonylag egyszeru is, tovabba mar letezo technologia. (jelenleg nem eri meg, de ha lenne egy oriasi meretu ingadozo villamos kapacitas, akkor lehet megerne)