jovokutato#8
Az igazán nagy erejű vulkánkitöréseknél nem a láva okozza legnagyobb gondot,hanem a hatalmas mennyiségű és nagy távolságra kidobott kőzetanyag:az Ön által lávaesőnek hívott vulkáni bombák,ami izzó kövek zápora,az ennél kisebb horzsakő és végül a legnagyobb távolságra eljutó finom hamu.
Ha pedig a kitörési felhő a saját súlya alatt összeomlik,akkor a legpusztítóbb hatású vulkáni jelenség,nagy távolságra eljutó piroklaszt ár jön létre.
A piroklaszt ár sebessége 200 km,a hőmérséklete becslések szerint 800 fokos.
A Vezúv 79-es kitörése során Pompei és Herculaneum pusztulását is a vulkáni bombák és a hamueső okozta,de a végső és teljes pusztulást az összeomló kitörési felhő miatt keletkező piroklaszt ár okozta.
A Campi Flegrei esetében hasadék nem keletkezhet.
Ahol hasadék mentén lehet nagymennyiségű lávaöntéses működés,az Hawaii,de elsősorban Izland.Nem véletlenül említettem a Laki hasadékzónát.
A Flegrei egy nagy kaldera,több kisebb kürtővel.
Ha kitör,akkor hasonló lefolyású kitörése lehet,mint a Thera-mai nevén Szantorini-ókori kitörésének,a már említett 79-es Vezuv kitörésnek és a többi említett kitörésnek,csak nagyobb léptékű izzó kőzáporral,horzsakőszórással,hamuszórással és piroklaszt árral.
Mivel tenger mellett található ,még egy nagyhatású és veszélyes jelenséget,vulkáni működés által kiváltott cunamit is okozhat,például a piroklaszt ár tengerbe zúdulása-a Tambora 1815-ös kitörésekor a tengerbe bezúduló piroklaszt ár 1000km-es távolságra ható cunamit okozott-.
A láva azért elhanyagolható,mert a sűrűsége miatt nem képes akkora távolságra elfolyni.
A vulkáni működés során soha sem a lávafolyás okozza legnagyobb pusztítást.
Ez alól történelmi időben egyetlen kivétel a Laki hasadékzóna lávaömlése,de ott sem a lávaömlés,hanem a másodlagos hatása-a légkörbe került kén-által okozott éghajlatváltozást.