#67
A por a visszahúzódó, kiszáradó tengerfenék, lásd Aral-tó, valamint az elsivatagosodó szavannákból származhat alapvetően.
Mellesleg a koszos hó albedója pedig jelentősen eltérhet a friss/tiszta hóétől, jégétől. Ha a csapadék minimális ez sokáig megmaradhat. Erről olvastam egy cikket is, hogy a por lehetett az egyik treigger a jégkorszak végén, ha gondolod megkereshetem.
A CH4 valóban felszabadulhat a felolvadó permafrosztból is (mellesleg nem büdös, az inkább a kénhidrogén :) ), de szerintem általában az élet aktivitását mutatja, ha máshogy nem kérődzők jelenléte. Több füves terület, több kérődző, több fingás :)
Az alsó két ábra ahogy nézem a napsugárzás/csapadékmennyiség között próbál korrelációt mutatni, ami 150 ezer évvel ezelőttig meg is van, a régebbi mintákban, viszont összevissza csúszkálnak a csúcsok.
Erről az jut eszembe, hogy ha elektronikát, kocsit, műszaki cikket javít az ember, és tudod, hogy egy alkatrész a hibás, azt kikeresni viszonylag egyszerű. Azonban minél több a hibás alkatrész egy rendszerben akkor hatványozottan nő azok megtalálásának nehézsége. Itt is valszeg az egész rendszert alapvetően nem egyetlen tényező befolyásolja. A logika megtalálása, hogy a legfontosabb tényezők hogyan alkotnak egy dinamikus rendszert, még várat magára.
A csak CO2-re, mint üvegház gázra történő koncentrálás minden esetre rövid kutakodás után nyilvánvalóvá válik, hogy hibás nézőpont.
#67