Irasidus#21
A természettudomány nem filozófia, és ez a különbség köztünk, te filozofálsz, a tudomány meg objektív megfigyeléseket végez. El lehet vinni az egészet létkérdési filozofálgatásba is, hogy hol kezdődik az oksági kapcsolat, de míg te valami filozófiai A-B összefüggésnek gondolod ezt, addig, a tudományban ez összefüggések rendszere, ami csak egységesen az egész addig tudással lesz bizonyítható és értelmezhető; és nem külön-külön elméletekkel, vagy oksági kapcsolatokkal, hanem bizonyítékok hálóján keresztül! És megint elérkeztünk oda, hogy a te értelmezésedbe az elmélet, a hétköznapokban használt oksági magyarázat, ami tulajdonképpen egy indoknét hozott állítás; ellenben a tudományban az elmélet a feltárt összefüggések leírása. Vagyis a tudományos elmélet definíciója alapvető kritériumokat tartalmaz, ami nem más mint, hogy tudományos módszerrel, többször tesztelt és megerősített, előre meghatározott protokollok, kísérletek, megfigyelések leírása. A BME oktatója valószínűsíthetően nem klímakutató, így az ő érve ebben a kérdéskörben nem csak laikus, hanem egész egyszerűen kártékony. Komoly hiba, ha úgy gondolod, az oktatói, vagy kutatói cím tévedhetetlenné tesz valakit, és minden témában járatossá válik. Sajnos (tényleg sajnos) nem, viszont tekintélyre hivatkozásnak kiváló (ez egy érvelés hiba), főleg ha az egész kérdés ködös definíciók köré építjük, hogy tulajdonképpen melyik szón mit értünk. Ügyes demagóg szöveg, ami nem a kölcsönös megértést segíti, hanem próbálod a másikat lenyomni a vitában. Így nem fog menni, meg úgy sem, ha személyeskedsz. Az évezredekre való hivatkozás meg egyszerűen nevetséges, hiszen asztrológiával is évezredek óta foglalkoznak (teológiáról, dogmatikáról nem is szólva), és nem attól lesz valaminek kompetenciája egy kérdésben, hogy mióta csinálják, hanem, hogy használható, bizonyíthatóan működik-e? De nem akarom ennyire ízekre szedni az írásodat; természetesen a filozófia pejoratív egy olyan kérdésben ami nem az ő tárgyköre, mint ahogy a természettudomány is pejoratív egy filozófiai kérdésekben. És végül egyetértek, a kételkedés, azaz tudományos szkepticizmus a tudomány egyik alappillére, csakhogy nem az egyetlen pillére, és meg kellene érteni, hogy nem minden kételkedés tudományos! Visszatérve a megfogalmazásodra, hogy látsz egy viszonylag enyhe kétséget a klímaváltozás problémájának egy részével kapcsolatba? Amivel elértünk ahhoz a kérdéshez, hogy ez a kételkedés tudományos vagy nem? Erre vonatkozott az első írásom, amit szerintem pedig nagyon egyszerű eldönteni... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.11.27. 16:18:13