#78
Igen. Hozzá tenném folytatva, megerősítve a gondolatmenetet, hogy, amikor a vallások kialakultak, elterjedtek még nem volt megfelelő mértékű írásos, vagy más módon megörökített információs rendszer, ergo a tudás esszenciája (a tudás tovább örökített része) akkora volt, amit a sámán/pap meg tudott jegyezni, és nem több.
Egy olyan népcsoport, ahol a születést, házasodást, vadászatot akár a vallásos hit szintjéig lemenve megfelelően szabályozták az fennmaradt, ahol meg családon belül házasodtak, meg minden mozgót legyilkoltak, mert az istenük ezt megengedte, azok pár generáció alatt kiszelektálódtak, mert genetikailag degradálódtak és felélték a környezetük erőforrásait.
Az írásbeliség elterjedése, és a tudomány, mint a gondolatok objektív és az embertől, az adott népcsoport sorsától független szelekciója megteremtette annak lehetőségét, hogy a nem adekvát gondolatok még idejekorán kiszelektálódjanak, mielőtt egy egész népet romlásba vinnének.
Az erkölcsösség szerintem sem feltétlenül jelent vallásosságot a hagyományos értelemben. Az erkölcshöz, mint olyan kívánatos viselkedési formához, ami segíti az adott csoport fennmaradását, logikus úton is el lehet jutni. Mert a tudomány már ismeri azt a logikát, amely a vallásokat, mint evolúciós rendszereket is alakította.
#78