#69
Szóval, ha abból indulunk ki, hogy a vallás, világnézet, mint környezethez való átfogó elmélet, egyfajta viszony, akkor épp a történelmi utalások, azok amik ugyan nem a lényegüket képezik, azonban a legkézenfekvőbb példái annak, hogy az ilyen írásokból tudományosan is értékelhető adatokat bányásszunk.
De pl. Jézus egy a mai pszichológia által is megerősített, a modern konfliktusos környezetetben is hatékony gondolkodási módot, érzelmi attitűdöt próbált átadni. Tudod, szeretet, megbocsájtás, ilyenek.
De rossz nyelvek szerint, az egész kereszténységet a Római-birodalom vezetése találta ki, hogy az adókerülő zsidó üzletembereket kicsit következetesebb adómorálra szoktassa. Szóval a kereszténységnek van egy csomó olyan üzenete, ad olyan gondolkodásmódot, ami segíti az embert, hogy jó állampogár legyen. A konfucianizmusnál ráadásul eleve erről szól az egész. A konfúcionizmus egyfajta ősszocialista ideológiát jelent tehát, egy olyan módszert, amivel az alapítók az ezt követő híveken keresztül a társadalmat magát akarták befojásolni, jobbá tenni. Az első social-engineering próbálkozásnak tekinthető.
Szóval a történelmi utalásokon túl is van a vallásokban, a hozzájuk kapcsolódó művekben a tudomány, a racionális ember számára használható, kutatható alapanyag. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.11.07. 13:11:54
#69