cylontoaster#42
Mégegyszer: a többiekhez képest.
A japánoknál olyan harci morál volt, amivel nem tudtak mit kezdeni. Ráadásul beásták magukat mindenhová, nem vonultak vissza, és felhasználták az adott terület civil lakosait is (robbanómellény és hasonlók).
Szép háború nincs, és nem voltak szentek ők sem, de még mindig úgy vélem, hogy ez a jobb. De ez már szubjektív..
Az viszont nem, hogy Hitler felrúgta a R-M paktumot, és innentől teljesen mindegy, hogy a többi vezető mekkora seggfej, nyilvánvaló, hogy nem bízhatnak a vele kötött szerződésekben. Ennél fogva egy ilyen békébe se mehetnek bele. Semmi előnyük belőle, csak várhatóan elodázzák a háborút egy olyan időpontra, amikor sokkal nehezebb helyzetben vannak (feltéve persze, hogy sikeres a szovjetek elleni hadjárata, de ilyen szituban nem lehet arra számítani, hogy hátha nem jön neki össze..)
Hát ez határeset szerintem.. az biztos, hogy nem számolt a médiával, és ezért nem volt meg az erre való válasz. Illetve a japóknál a társadalmi sajátosság miatt talán a média se kellett, ott eleve adott volt a feltétel nélküli engedelmesség.
Viszont a németeknél, és pláne az olaszoknál talán sikeres lehetett volna, ha megfelelő választ találnak a média ellensúlyozására, feltéve, ha létezik ilyen válasz.
Akármennyire megy a propaganda, előbb-utóbb el kell jusson oda az ember, hogy jobb neki a béke, akkor is, ha szívni fog vele. A bosszú egy darabig ad erőt, de egy idő után belefárad az ember, és csak élni akar. Erre jó példa a első VH. A "probléma", hogy a 2.-ban messze nem kapott a civil lakosság akkora ütést, mint akkor. Ehhez alighanem nagyságrendekkel több bombázásra lett volna szükség, amire viszont nem volt lehetőség. És igen, itt felmerül az, hogy hibáztak, mert ha látják előre, hogy a terrorral nem érnek el semmit, akkor ugyanezen bombák mehettek volna gyárakra is.