#41
Őöööö, az amcsik hogy is voltak jófiúk, amikor Tokiót tökig bombázták!?
"1945. március 9 - 10 - én az Egyesült Államok légiereje gyújtóbombákkal támadta a japán fővárost. 1665 tonna bombát dobtak le. 41 négyzetkilóméter pusztult el a városból. 100 000 ember égett halálra. Tokió után további 63 japán várost bombáztak gyújtóbombákkal. 672 000 ember vesztette életét és 8 000 000 földönfutóvá vált.
A civil lakosság elleni terrorbombázás vezetője és fő felelőse Curtis E. LeMay tábornok volt.
forrás: wikipedia.hu"
A miletvolnaha jellegű bekezdéseket, kérlek hagyd figyelmen kívül, csak elsült az agyam. :)
Douhet szerintem hibás következtetést vont le. Azt mondta, hogy ha szétbombázzuk a civil lakosságot, akkor azok elégedetlenek lesznek és forradalmat csinálnak és elzavarják a kormányt. Csakhogy nem vett figyelembe egy fontos dolgot, és ez a tömegmédia! Addig jó, hogy ha bombáznak, akkor elégedetlenek lesznek, és motiváltak hogy csináljanak már valamit. Csakhogy ha az aki megmondja, hogy mit csináljanak nem egy röplapokat osztó huszonéves forradalmár, hanem a kormány moziban vetített filmhíradója, akkor miután az ellenség lebombázta a macskáját, akkor úgy fog boszút állni valakin, hogy nem fellázad, hanem a munkahelyén 125%-ot teljesít!
Ugyan ezt a propagandát nyomták az amcsik, az oroszok, az angolok és a németek. Az ellenség bűneit pedig a fekete-propagandával nagyították, démonizálták. Az a gond, hogy valójában a háborús perek vádíratait végül nem annyira a jogászok, hanem inkább a feketepropaganda kreatívja találták ki, ha a tényállást nem is, a bűnök nagyságrendjét mindenképpen.
Mi az hogy nem került sor szőnyegbombázásra? Az előző hsz-eimben tagaltam, hogy az angolok, amcsik stratégiai támadásainál, akik amúgy a Douhet-elvet maximálisan hivatalosan is magukénak vallották nem véletlenül esett a polgári lakosság fejére a gyár helyett a bomba, hanem kifejezetten őket támadták.
Nem igazán tudok viszont arról, hogy akár a németek, akár a japánok végül saját kormányuk ellen fordultak volna. Ergo, az elv nem működött. A németeknél gyak szinte az utolsó tizenéves srác kezéből kellett kicsavarni a páncélöklöt, hogy abbahagyják a háborút, és a japánok sem a háborút magát, hanem a békekötést érezték inkább veszteségnek.
#41