• defiant9
    #88
    A te elméleted szerint a gravtionszél úgy hat a fotonra mintha annak lenne egy alap sebessége + egy kis vitorlája ami a gravitonszélnek csak a haladási tengely irányú komponensét fogja be. Így a két irányvektor összegzése kb. az általad felrajzolt grafikont eredményezi, de csak a foton eredeti haladási irányányára vetítve, A problémák elkerülése miatt fiygelmen kívül hagytad hogy az infelxiós pontban van egy befelé mutató vektor(valójában itt a legnagyobb) amit illene a sebességhez hozzáadni. Egyébként a pálya görbölete közeledéskor csökkene, amit csak úgy tudnál lerajzolni hogy ugyanúgy kacsázik a foton ahogy a sebesség grafikonod. Ezt látva még Newton is csak a fejét csóválná.

    "A fekete lyuk környezetében egy feléje kilőtt ágyúgolyó az eseményhorizont alatt már bizonyosan fénysebesség felett van,"
    Felette miért nem? Ott nem fúj hátulról a szél? Nincs semmi olyan a rajzodon/leírásodban hogy csak bizonyos távolságból kezd el emelkedni a sebesség. Ahogy geforce9 is írja akár kívül akár csak az átlépés után, de vastagon átrajzoltad a sebesség*tömeg energiagrafikont azzal hogy c négyzet!!! -re toltad fel a görbe maximumát. Szegény fickók göcsölnek a CERN-ben hogy közelítség a fénysebet, te meg most azt mondod hogy az az elméleti határ közelében sincsenek, hiába mutatja minden mérés és számítás azt hogy akárhogy tolják be az energiát 300,000 km/s fölé akkor sem fogják tudni gyorsítani.
    Egyébként érdekes lenne látni hogy te milyennek is képzeled a sebesség/energia vagy sebesség/tömeg grafikont, de úgy általában jó lenne ha elgondolkoznál hogy már majd 100 éve kísérletileg bizonyított alap-elmélettel szemben nagyon kevés egy ellentmondásos elmélettel kardoskodni, és jóval több felételes módot használni az egyes megálapításaidnál.
    Bertozzi experiment
    Since the 1930s, relativity was needed in the construction of particle accelerators, and the precision measurements mentioned above clearly confirmed the theory as well.