#72
71: rosszul gondolod, ez egy tökéletes elmélkedés (ne legyen elmélet).
A foton saját, mondhatnánk intrinsic sebessége adott (= c), ennyit tud semleges gravitációs környezetben, nem veszít energiát (magától), mert örökmozgó. Erre a sebességre gyorsul fel pl amikor kilép egy közegből, mondjuk üvegből. Nem gyorsítja semmi hanem felveszi az ő sebességét, magától lesz ennyi a sebessége amikor megszűnik a környezet hatása.
Ha a szél fújja hátulról akkor gyorsabban megy mint c, ez történik amikor közelít a fekete lyukhoz.
Ha nem központosan közelít akkor ez a hátszél fokozatosan megszűnik és oldalról kapja a szelet. Ekkor már a sebessége visszaáll c-re, hiszen nem kap hátszelet. Nincs semmiféle hirtelen ugrás, ekkor megy el a fekete lyuk mellett, a pálya természetesen görbül a lyuk felé, hiszen oldalról fúj a szél (befelé).
Ha már távolodik a fekete lyuktól akkor egyre nagyobb szembeszelet kap (az oldalszél gyengül), a sebessége fokozatosan c-nél kisebb lesz egy ideig.
Aztán a szembeszél a távolság növekedésével lassan lecsökken és a sebesség visszamászik c-re (amint elég távol kerül a lyuktól)
Csak semmi hirtelen mozdulat, minden a szél irányától függ (és természetesen a foton mozgásirányától)
Semmi sem történik nulla idő alatt, ne a magad értelmezésébe kapaszkodj, mert az téves. Próbáld elolvasni párszor amit írok hátha megérted miről van szó.
Ha mondjuk felveszel egy grafikont ahol a fénysebességet ábrázolod a fekete lyuktól való távolság függvényében akkor egy fekvő, fordított S alakú görbét kapnál, a nulla pontban (ami a legkisebb távolságnak felel meg a fekete lyuktól) c sebességgel, ez lenne az S közepe. A görbe két végén is c fénysebesség van (jó távol a BH-tól).
Konzisztens. Nem találhatsz benne hibát mert a világ így működik. Ha hibát találsz akkor még nem érted.
#72