• kvp
    #5
    A genetika nem annyira nagy tenyezo, inkabb a szarmazas a gond. Genetikailag max. az intelligencia elerheto szintje es az eroszakossag atlagos szintje (tovabba jopar egeszsegugyi parameter) az ami orokolt, de a jelentosebb tenyezok mar az adott szemelyt mar szuletese elott is majd felnevelkedese alatt ero hatasok. Ilyen az anya egeszsegi allapota, majd a gondozo szemely(ek) intelligenciaja, penzugyi helyzete. Ez utan jon a kulturalis kozeg es az oktatas. Ezek egymasra epulo dolgok, mivel egy eleve hatranyosabb genetikai hatterrel indulo, szegeny es egeszsegtelen csaladba szuleto, majd negativ kozegben felnovo, a fenti okok miatt mar csak kis mertekben tanithato ember nagyobb valoszinuseggel lesz szegeny es kesobb bunozo.

    A problema ott van, hogy sokszor mar a megszuletes elott eri annyi karos hatas a gyereket, hogy kesobb a legalaposabb munkaval se lehessen egy eleg alacsony maximumnal tobbet elerni. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen mod amivel teljesen eltuntetheto a lecsuszott, nem dolgozo reteg az ha nem lennenek gyerekeik. Minden mas megoldas csak tobb tucat generacio alatt tenne lehetove az elorelepest ha a gyereket a szuletese utan nem akarjuk azonnal elvenni a szuloktol, egyebkent a kornyezet hatasa miatt ugyanoda kerul a tarsadalomban ahol a szulei vannak. Egyik megoldas sem igazan jarhato, humanista es gazdasagi okok miatt.

    Kivetelek persze mindig lesznek, de ne felejtsuk el, hogy a cikkben szereplo algoritmusok is csak statisztikai adatokbol probalnak eloiteletet gyartani es csak annyira jok mint a felhasznalt statisztikak es a keszitok logikai kepessege.