• Munkas
    #18
    Azért ennél összetettebb (ill. a mi szempontunkból inkább egyszerűbb) a dolog. A „közeg eltávolítás” sebessége nyilván nagyobb, mint a hangsebesség, hiszen akkor a gép nem is tudná átlépni azt, ha meg kellene várnia míg a levegő kitér előle. Annyi a különbség, hogy hangsebesség alatt van ideje a gázmolekuláknak egymást „ellöködni” az útból (mert az ő sebességük gyorsabb ennél). Felette ezt már a repülőnek kell megtennie.
    Az áramlás jellegének nincs köze a hullám terjedéséhez (a levegő a alacsony viszkozitása miatt, már egész kis légmozgások eseté is turbulens). Szerintem nem kell szoliton képződés sem ahhoz hogy 10-15 km-re eljusson egy repülő hangja (önmagában elég az, hogy nagy méretű a test és nagy nyomásingadozást kelt), ezért természetesen csökken is a hangnyomás mire leér; csak nem eléggé.

    Az hogy mi alakul ki a gép közvetlen környezetében, sok minden befolyásolja, ezek közül elsősorban a formatényezőre van hatása a tervezőknek. Ahogy a korszerűbb jachtokon meg tudják oldani, hogy két (nagyobb testek esetén esetleg több) fázisban törjön meg egy hullámot, úgy valószínűleg a repülőnél is megvan rá a lehetőség. Evvel egy nagy helyett két-három kisebb lökéshullámra oszlatva szét annak intenzitását.