• Skylake
    #7
    Fészt szerintem két dolog nyírhatja ki, teheti sokkal kisebb jelentőségűvé középtávon. 10-15 éven belül. A nyugati társadalmakról beszélek, és ezért nem is véletlen, hogy Zucki' a harmadik világ felé kapar, leszabályozási fordulatszámon. Az a célja, hogy ott a Facebook=Internet. Nem véletlenül, hiszen semmi sem tart örökké nyugaton, ahol a Facebook mint termék be van vezetve:

    1. Az üzleti szféra rájön, hogy a Facebook féle reklámozási modell elcsépelt, már nem vonzó, unalmas, eredménytelen, és főleg, a felhasználók immunisak rá. Minden marketingparadigma, így a közösségi marketing, (mint termék) is csak addig működik eredményesen, amíg a teljes piaci telítődést el nem érte. Amint elérte, amikor döntően ezt a modellt használja a piac, akkor már semmiféle vonzerővel sem fog rendelkezni, mivel akiket meg kívánnak szólítani, már hozzászoktak az ilyen típusú marketingüzenetekhez, és érdektelen lesz számukra, "szűri a szemük". Persze a személyre targetáltság miatt némileg lassabban fáradhat ki ez a paradigma, de ha minden reklámozó szinte mindent ilyen módon közöl a célcsoportokkal, akkor pont a leglényegesebb tényező veszik el: egy reklám, egy marketingkampány akkor sikeres, ha új módon tud szólni: így tudja megszerezni a figyelmet, mert a fogyasztó figyelméért meg a harc. Jó példa más téren az Adblock sikere: ez a megoldás éppen azért került előtérbe, mert a felhasználók megunták azt az óriásira duzzadt és fárasztó hirdetésáradatot, ami folyamatosan nőtt fel a 90-es évek végétől, a dotkomlufi kipukkanásától. Ugyanígy garantált, hogy a Facebook modell mint marketingparadigma kifáradjon, hiszen a marketingparadigmáknak is megvan az életciklusuk.

    2. A Facebook szervezésében, struktúrájában sok emberi igényre hat és erősíti fel, nagyon erősen reflektál az emberi önkifejezési igényre, narcizmusra, magány elkerülésére, megismerés adta inspiráló emóciókra (dopamin), és mindezek miatt sajnos nagyon észnél kell lenni, hogy eszköz legyen, ne pedig egy komplex hatású digitális drog. Azaz határokat kell húzni a használatában, és ez bizony a rendszer struktúrája, magához kapcsoló működésmódja miatt (hírfolyam, chat) óriási önfegyelmet igényel. Ez evidens módon a legtöbb embernél hiányzik. Magyarán, én simán elképzelhetőnek tartom, mint jövőbeni forgatókönyvként, hogy általánosan, a társadalmi működésmódok megfelelő biztosítása miatt valamilyen formában korlátozni fogják hozzáférhetőségét, használatát. Például életkori alapokon, ezzel kapcsolatban vannak eddig a legerőteljesebb megnyilvánulások. De szerintem 10 éven belül egyértelműen tudni fogjuk, releváns pszichológiai tudományággá lesz, hogy milyen hatásai vannak ennek az egész közösségiháló-függőségnek. Ezzel kapcsolatban már vannak megfigyelések: figyelemzavar, koncentrációs nehézségek, hosszabb és komplexebb információk feldolgozásával kapcsolatos nehézségek, és persze függőség, annak minden megnyilvánulásával. Körülbelül 10 év múlva viszont mindez, a Facebook-generáció felnövekvésével jól látható, egyértelmű tapasztalat lehet, nemcsak tudományos szinten, hanem az utca emberének szintjén is. Két lehetőség lesz: vagy önmagától kialakul egyfajta szokásrendszer, amely a használatot ésszerűbb keretek közé szorítja. Ez nem ördögtől való: például a netikett is így jött létre, két évtizede. Ez a természet rendje, mondhatni. Ilyesmire kell gondolni, addigra ennek a generációnak tapasztalata lesz arról, hogy ez a folyamatos online lét, mennyire fárasztó és intruzív is egyben. Én ezt tartom nagyobb valószínűségnek: most még a rápörgés és a megtapasztalás szakasza van. Sokkal kisebb lehetőséget adok annak, ami másik út lehet: valamiféle jogszabályokban megnyilvánuló kontrollja a felhasználásnak. De ha már ehhez kell nyúlni, ott nagy baj van. Az a jó, ha a társadalmak maguk lesznek képesek önműködően szabályozni ezt olyan módon, hogy azt ne kelljen kodifikálni.