Egyreszt ez hatalmas hulyeseg, masreszt az ertelmesebb keresztenyek es zsidok sem allitanak ilyet. Az oszovetseg elso resze logaritmikus idoskalat hasznal, amit a termeszetes alapu logaritmusra kiszamitva nagyjabol megegyezik a fizikusok es a geologusok idoskalajaval, nagyjabol az osrobbanastol, amikor az elso idoben csak fotonok leteztek, anyag meg nem. (lasd: es lon vilagossag).
Az oszovetseg emberi idokben zajlo esemenyeit pedig azert ertelmezik felre sokan, mert nem tudjak hogy az osi zsidok holdevekben szamoltak. Azaz amikor a leirasban Abraham 140 eves aggastyan volt, az kb. 46 eves kornak felel meg a napevekben szamolva es kb. 25 eves koraban indult el a szulofoldjerol az akkor 21 eves, mar erosen kozepkorunak szamito felesegevel. Sokat segit ha ismeri valaki az akkori kulturakat es szerencsere a napeveket hasznalo egyiptomiak leirtak az atszamitas modjat.
Szoval lehet hogy egy halom tanulatlan babonas nem erti, de attol meg a leirasok jok, csak egy olyan korban irodtak, aminek a kulturalis hattere nelkul ma mar nagyon nehez megerteni barmit is.
A cikkrol pedig annyit, hogy a ket bolygo utkozese teljesen realis, de attol a teljes viz nem tavozik, csak plazma, majd vizgoz formajaban kivetodik, ezutan szepen kifagy a bolygo koruli aszteroida/ustokos ovve. Ez az ov aztan a Hold gravitacios takarito funkciojanak koszonhetoen szepen vissza is hullott a kozben megszilardult felszinre. Ennek koszonhetoen tobb viz van a felszinen, mint amennyi egyebkent lenne. Ez utobbi nekunk nagyon jol jott.
A Mars eseten egyebkent feltunoen keves ustokost kellene odavinni, hogy egyreszt a becsapodasuk felmelegitse, masreszt a bennuk levo viz feltoltse a bolygo hianyzo vizkeszletet. A magneses vedelem hianya miatt persze a legkor folyamatosan fogyna de ez evmilliokig potolhato a kisbolygoovbol de kozben kialakithato egy mesterseges vedelem is. A Foldnek szerencseje volt hogy eleg nagy ahhoz, hogy megmaradjon az olvadt magja, de eleg kicsi ahhoz, hogy ne gazbolygo legyen. Raadasul pont jo tavolsagban van a Naptol is.