kvp#15
Jelenleg en tobb eltero os-t hasznalok, mikor eppen mi van keznel alapon. Ez egyreszt jelenti az osoreg win xp-t mert lassan egy evtizede nem telepitettem ujra azt a gepet amire anno az kerult, ellenben a hardver meg megy, win7-et mert a visual es atmel studio-nak az kell ezert az egyik munkaallomasra az kerult, jelenti a legfrissebb debian linux-ot desktop-on (jessie default full install kde-vel, utolag allitani sem kellett rajta semmit) es beagyazott gepen (raspbian jessie egy kis 16 GB-os ssd-n), jelenti a legkulonbozobb android-okat (2.4-tol 4.4-ig, telefontol tablet-ig, kinaitol a japanig, open source es oem valtozatban).
Osszessegeben nem igazan van nagy kulonbseg koztuk, mivel mind mukodik, rendesen es nagyobb hibak nelkul. Se barkacsolni, se konfiguralni nem nagyon kellett oket, meg a linuxokat sem, persze nekem boven eleg ha az osszes hardver megy, ideertve a 3D gyorsitast, a hardveres medialejatszast es ha radugok valamit ne kerjen kulso driver-t. Ez utobbi altalaban igaz a google fele android-os gui-val erkezo linux-okra is. Az android kevesbe tudja hozni a desktop tudast telefonon, a gimp kepszerkeszto kezelese is eleg nehezkes, de nagyjabol tudja amit egy gyengebb desktop gep, tehat ha mas nincs keznel, akkor jo. (jellemzoen ut kozben, nyaralaskor nem hord az ember maganal laptopot vagy ha igen, nem veszi elo csak ha tenyleg nagyon muszaly)
Az ubuntu ezzel szemben valamiert nem nagyon akar mukodni es jellemzoen ez el is veszi az emberek kedvet a haszalatatol, igy inkabb szervereken jelenik meg, bar ott is van jobb linux-os alternativa. Az ok az lehet, hogy nem jo iranyba indultak el es olyan uzleti konkurenciat akarnak lehagyni, amit utol sem tudnak erni az eroforrasaik szukossege miatt. Mint irtam, egyszerre probaljak a microsoft-ot, a google-t es a nyilt forraskodu kozosseg nagyobbik reszet legyozni.
"Oke, le kell cserelni az X-et, erre rogton csinalnak neki 2 kulonbozo utodot, mert nehogymar a masik jobban tudja, majd mi megmutatjuk."
Szerintem az x nem rossz arra amire kitalaltak. Az egyetlen eletkepes alternativa a google fele android gui lett, ami igazabol egy szepen felepitett es modern, de alapvetoen a windows fele gdi mukodeset koveto megoldas lett (gyakorlatilag a message kezelesi szintig), raadasul a regi nt-kre es az x-re is jellemzo kliens-szerver architekturaval. Nem forradalmi, de mukodik es jellemzoen meg a toredeket sem hasznaljuk ki a tudasanak. (az osszes android tud ablakozni 1.x-ota, megis csak par gyarto engedi hasznalni es ott sem minden program szamara, a tobbi alapbol maximalizalva fut, mint a regi macos-eken)
"LibreOffice, OpenOffice? Hasznalhatatlan mindketto, de veletlenul se egyesitenek az erejuket es valami ertekelhetot alkotnanak."
A libreoffice az openoffice tenyleg ingyenes es nyilt forraskodu valtozata, azaz az openoffice fejlesztoi egyszeruen nem kertek a ceges strukturabol es csinaljak ahogy eddig. A regebbi ag lezartnak tekintheto, mivel csak egy rendes fejlesztocsapat van.