• A1274815
    #5
    Előszőr is van pár dolog, amit ezen kutatók elfelejtetenek a nyílvánosságnak modani:

    1., Működése: kvantum-összefonodás elve alapján kapcsolatokat biztosítanak az egyes bitek között, valamint a méréssel befolyásolják az alakulásukat. Ha összeomlanak a hullám függvények megmérik a kimeneti oldalt és valószínűleg (ezen van a hangsúly) a helyes eredményt adja. Na már most, mivel valószínűleg adja csak a helyes eredményt, ezért többször kell számításokat végezni, egészen addig, míg a kapott eredmény visszaellenőrizve nem lett helyes. (Pl.: Kialakítunk egy mini szorzó áramkört, beadunk egy feltehetően két prímszámból álló számot azzal hogy a bemeneteket úgy mérjük, megy, hogy qubitek hullámfüggvénye a kért értéknek megfelelően omoljon össze 0 vagy 1 bineáris formának megfelelően, majd lemérjük a két kimenetet, remélhetőleg a kimeneteken a két prímszámunk lesz, a gyakorlatban sokadik próbálkozásra igaz is a dolog. Egy 512bites RSA kód töréséhez, kb 384 qubites kvantum számítógép kell!)

    2., A működési módjából következően, nagyon nem tűnik általános célra használhatónak. Valószínűleg egy kvantum számítógépre agyon optimalizált linux is borzasztó instabil lenne rajta, már ha egyáltalán kivitelezhető lenne, előbb valószínű, hogy célfeladatok végre hajtására lesz csak alkalmas. Azt is csak valószínűségi alapon.

    3., Szígoruan csak 0K (abszolút nulla) kicsiny környezetében működik. A D-Wave gépe csepholyós hélium hűtésű és nem teljes kvantum számítógép csak jól közelíti a működését, de az emelkedett hőmérséklete miatt sokkal zajosabb eredményt is ad. Aminek köszönhetően a D-Wave emulátort futtató alsó kategóriás x86-os gép megtudta verni sebességben.

    "Ha viszont megvalósul, akkor a világ (majdnem) összes kódolását, titkosítását dobhatjuk ki a francba, mert jelenleg ezek arra játszanak, hogy a "kíváncsiaknak" nincs elegendő idejük és számítási kapacitásuk arra, hogy feltörjék."

    Ez max. az RSA-t érinti (amire, az internetes titkosítás épűl, de már egy röhelyesen egyszerűen mai számítógéppel törhető DES titkosítás műveleteinek az összetettsége kifogna rajta). Egyébként a prímtényezős felbontás nem bizonyítottan N.P. teljes algoritmus, ami azt jelenti, hogy bármely pillanatban kopogtathat egy matematikus valamelyik titkos szolgálat ajtaján, hogy tessék itt a polinomiális prímtényezős felbontás. Igazából ez már akár évekkel ezelőtt is megtörténhetett.