Ez a cikk tetszik, egy ertelmes es tenyeken alapulo objektiv lista arrol, hogy miert nem volt ANNYIRA sotet. Szoval megiscsak sotet, csak nem annyira mint gondoljak egyesek, mert ahogy te is emlitetted, voltak azert fejlemenyek itt is, meg ha nem is annyi.
Sok gondolatebreszto dolog van itt, de sokszor ezek egyeni velemenyekkel atitatottak, vagy hanyagul kidolgozottak, igy bar gondolatebresztonek jok, onallo iraskent azert nem epitenek rajuk.
Na ez viszont egy nagyon igenytelen, es tudomanytalan iras. Eleve baj, hogy a kovetkeztetesbol indul ki (tehat opont forditva), es ugy valogatja ossze majd ferditi el a tenyeket, hogy ezt vegul alatamassza. Ezen kivul rendkivul szubjektiv es egyeni velemenyekkel atitatott az irasmodja is. Szoval ezt, mint forras ignoralnam.
*Szoval ahogy en latom:
Tobb iras is megemliti, hogy a kozvelekedessel ellentetben a sotet korban is volt fejlodes. De nem azert volt sotet az a kor, mert ne lett volna fejlodes. Nem is volt az vegig hanyatlas. Igazabal egyetlen nagy hanyatlas volt, ez a Romai Birodalom osszeomlasa. (Europarol beszelunk, keletebbre persze egyaltalan nem is volt sotet). A Romai Birodalom, igy az europai civilizacio es tarsadalom osszeomlasa tortenelmi teny, szoval jellegenel fogva biztosan sotet volt.
Szoval i.sz. 500 kornyeken a tarsadalom osszezuhant, a tavoli kapcsolatok megszuntek, gyakorlatilag helyi kozossegek maradtak csak birodalom helyett. Amit ezen irasok irnak, az igaz, hogy ez utan mar valoban fejlodes volt. Tehat ha valaki azt allitja, hogy azert sotet, mert vegig kulturalis hanyatlas volt, az nem igaz, mert -ahogy te is irod- valoban volt fejlodes a sotet kozepkorban vegig.
DE: ez a korszak, mint irtam, egy oriasi hanyatlassal kezdodott. idoben rovid volt, de hatasaiban oriasi. Es kozel 1000 evig eltartott, mire az utana kovetkezo folyamatos fejlodes soran ujra elertek azta szintet, ahol az okor csucsan jartak. Szoval ebbol a szempontbol jogos a "sotet" jelzo.
Egyebkent jol mutatja a folyamatot ha megnezzuk a varosok fejlodeset. A varosok lete magas szintu kulturat, rendszert es tarsadalmi rendet igenyel, ugyanis nem onfenntartoak. Egy egesz regio egyuttmukodeset, es magasz szintu kereskedelmet, munkamegosztast feltetelez, plusz vedelmet es jogi biztonsagot, hiszen masokban meg kell biznunk az egyuttmukodeshez.
Roma ezekben magas szintet ert el. Igy Roma varosa csucskoraban 1 milliosra duzzadt, aminek ellatasahoz a kiterjedt kereskedelmi rendszer a birodalom tavoli szegletebol is szallitotta az ellatast.
A birodalom vegevel Roma varosa gyakorlatilag kiurult, 1 millios metropoliszbol gyorsan 50 ezres varos, majd 15 ezres telepules valt. Ezek utan a tarsadalom fejlettsege ezen a szinten is maradt, a sotet kozepkorban vegig maximum 10-50 ezres, bar lassan novekvo varosok jellemeztek Europa teruletet. (keletre tovabbra is voltak 100 ezres metropoliszok).
A sotet kozepkor vegere (~1300) erte el 1-1 varos ujra a 100ezres hatart, es epp azon varosok, amiknek a reneszanszot es a felvilagosodast tulajdonitjuk, pl velence.
London csak az 1800-as evekben lepte at ujra az 1 millios alomhatart, ahol Roma majd 2 evezreddel korabban jart.
Persze nem volt minden szempontbol es abszolut sotet es szornyu kulturalatlan korszak, mert valoban sok minden tortent akkor is. De csak a fenti tenyek is elegendoek ahhoz, hogy egy ilyen jelzot raaggassunk. Es miert is ne adhatnank neki egy ilyen jelzot, hisz azert megiscsak meghatarozza a mai viszonyunkat ezen korhoz.