• Skylake
    #6
    Hát... Végül is kiderülhet, hogy az agy abban a formában ahogy azt nyugati megközelítéssel kutatjuk és értelmezni próbáljuk, csupán egy interfész.

    Avagy vegyük az OSI modellt innen az informatikából. Leírhatjuk, jellemezhetjük belőle a fizikai réteget. Elmondhatjuk, milyen fizikai eszközök összekapcsolása és hogyan szükséges egy hálózat létrehozásához. Ezzel azonban - noha kimerítően meghatároztuk a működés fizikai kereteit - semmit sem mondtunk arról a 6 másik rétegről, aminek eredményeként például amit írok, ide felkerült.

    Elképzelhető, hogy az agy, az a struktúra, ahogy a mi tudományunk kutatni és értelmezni képes, csupán a legkülső adatátviteli-adattárolási réteg, épp úgy mint, az OSI modellben a hálózatok esetében a fizikai réteg. Leírhatjuk ezt, vizsgálhatjuk, de ennek eredményeiből közel sem biztos, hogy képesek leszünk megérteni a működést - és ahogy a cikk utal rá, erre esetleg a jelenlegi tudományos paradigma művelői is esetleg kezdenek rájönni.

    Aztán elképzelhető az is, hogy a végső szerkezetet emberi értelmünkkel esetleg fel sem tudjuk fogni, függetlenül attól, hogy mi azt gondoljuk, hogy az mennyire képes fejlődni. Az állatok esetében jól láthatjuk, hogy az egyes állatok "működése" mennyire paraméterezett: a kutyának például milyen jó a szaglása, a denevér pedig a tájékozódásban remekel például. Egy kutya, és egy denevér ugyanúgy "gondolhatja" önmagát környezetéhez tökéletesen és kifinomultan alkalmazkodott lénynek, holott kutya nézőpontból a denevér igen rosszul teljesít, és fordítva is ugyanez igaz. Ehhez hasonlóan gondolhatjuk mi azt emberként magunkról, hogy bármit megismerhetünk, de bőségesen elképzelhető, hogy ez a megismerési tartomány olyan paraméterek mögé van zárva, amelyek felett nem láthatunk át - mivel emberek vagyunk. Még akkor sem, ha technológiákat alkotunk emberi érzékelésünk megsokszorozása és kibővítése céljából. Elképzelhető, hogy e technológák által sem lehet e határokon átlátni - csak mi ezt nem tudjuk.

    Egyébként még annyit, hogy minden ősi kultúra a gondolkodást, a személyiséget misztikusnak tekintett gyakorlatok által próbálta megismerni, lehet hogy nem véletlenül, lehet hogy abban az irányban nyitott(abb) a megismerés útja. Lehet, hogy ebből adódóan az egész anyagi dimenziókra épített civilizációnk, és annak összes ilyen megismerési megoldása végső soron zsákutca. Ezt is elképzelhetőnek tartom - nincs semmi gond a megismeréssel - csak rossz irányban próbálkozunk. (V.ö.: káoszelméletek)