Skylake#10
Hint: Tocqueville: Az amerikai demokrácia. Innen lehet indulni. 1835-ből, marha régről, de pont ez benne a lényeg. Aztán miután elolvastad, utána elkezdheted összevetni az ott leírt - még nagyon kezdetleges - működési módokat azzal a konglomerátummal, amivé az amerikai "demokrácia" mára lett. Tocqueville ugyanis ezt a könyvet közel 200 éve azért írta, mert példának tekintette Európa számára az újvilág társadalmi működését. Valamint annak alapjai ma is megvannak - kérdés, hogy hová fejlődtek.
Ja, és egy dolog. Érdemes megismerkedni a következő fogalommal: értelmezési hatalom. Ez pontosan az, hogy a történelemfelfogás mindig az adott kor, és azon belül az adott rezsim legitimációs és hatalmi igényei szerint van hangolva. A "demokrácia" fogalom ezért épp olyan relatív mint mondjuk a "hazaárulás" fogalom. Most x rezsim esetében ez és ez a tett hőstett. De jön utána Y rezsim, amely úgymond rendszert vált, és akkor az a tett hazaárulássá lesz. Pont így van a "demokrácia" fogalommal. Az a demokrácia, amit én, az adott rezsim formális vagy informális vezetőjeként annak gondolok. Aztán hatalmi transzmissziós mechanizmusokon keresztül ezt érvényesítem. Azaz én határozom meg, hogy mit kell hogy értsen a társadalom a "demokrácia" alatt, aztán ha jól gyúrom őket, akkor azt is fogják érteni! Lásd: kínai népi demokratikus köztársaság, ami a mi nézőpontunkból, se nem népi, egyáltalán nem demokratikus és nem igazán köztársaság.
A demokrácia fogalom nem axióma. Az, hogy mit tekintünk annak, az kizárólag a regnáló hatalom rövid és hosszú távú céljaitól függ.