kvp#32
"Most en vagyok lemaradva, vagy mi?? Ugy beszeltek itt Bussard kollektor-rol, meg terhajtomurol, mintha ezek valami letezo dolgok lennenek, amiket mar csak meg kell epiteni... :)"
Bussard kollektor letezik, meg az urben is teszteltek, csak a hatekonysagaval volt egy kis gond, azaz kis sebessegen nem nagyon gyujt jelentos mennyisegu anyagot, tovabba az ur (meg napkozelben is) ritkabb mint gondoltak. Viszont mernoki szempontbol a NASA tesztje sikeres volt.
A Bussard fele ramjet utolso resze, maga a hajtomu letezik, VASIMR-nek hivjak es remelhetoleg vegre mar lesz penz az ISS-en tesztelni. Az arat noveli, hogy parban kell felszerelni, egyebkent a Fold magneses tere miatt az egesz porogne a hossztengelye korul. Mondjuk ezt mar Bussard is leirta a 60-as evekben.
A harmadik komponens lenne a kozponti reaktor, ami lehet fuzios, antianyag vagy egyszeru fisszios is. Ez utobbi az ami mar ma is elerheto es ha par vasimr hajtomuvel egyutt alkalmazzak, akkor par hetre lehetne vele roviditeni egy emberes Marsutazast es meg arban sem lenne annyira draga. (rovidebb idore kevesebb ellatmany kell, ezert kisebb jarmu is eleg)
Terhajtomu egyelore nincs es a szamitasok szerint a most ismert egyik energiaforras sem lenne eleg eros hozza, hogy hasznalato rendszert keszitsunk belole. Egyebkent ha lenne, akkor a gorbitett ter elvileg eloallithato. Ebbol ket valtozat van, az egyik a feregjarat, ami a ter ket pontjat koti ossze, a masik a gorbitett buborek, ami a jarmu elott zsugoritja, mogotte nyujtja a teret. Meglepo, de egy feregjarathoz valoszinuleg kevesebb energia kell.
A mai technologiai szinten en egy ISS szeru, modularis urhajot latok realisnak, tobb kisebb VASIMR hajtomuvel es elso korben hagyomanyos fisszios energiaforrasokkal. Ez fenysebesseghez keves, de a Naprendszeren belul mar elfogadhato utazasi idoket jelentene.