kvp#3
A cikkben tobb eltero technologia keveredik. Egyszer van a hagyomanyos ionsugaras impulzus meghajtas, ennek jelenleg legmodernebb valtozata az elektrodinamikus vasimr hajtomu, mig korabbi valtozata a nasa fele elektrosztatikus ion hajtomu. Mindketto hasznal reakcios tomeget. A klasszikus Bussard fele impulzus meghajtas is ezt hasznalja, ami egy elektromagneses hidrogen kollektorbol, egy energiatermelo reaktorbol es egy vasimr hajtomubol all. Ennek a rendszernek az elmeleti sebesseghatara tart a fenysebesseghez, de alatta marad. Ebbol mar van mukodo es a gyakorlatban (urben) is hasznalt rendszer, jellemzoen nemesgaz reakcios anyaggal.
Ettol eltero hajtomu rendszer a feny alapu meghajtas, ami energiat alakit at lathato vagy a cikkben is emlitett mikrohullamu tartomanyu fennye. Gyakorlatilag egy szep nagy lampa, ami ha aramot kap, akkor a vilagit es egyfajta feny nyalab formajban tavozik a reakcios energia, ami elvileg atvalthato tomegge, igy kepes erot kifejteni. Tehat a feny nyomasa hajtja ezt a fajta rendszert. A megoldas mukodik, de nagyon nem hatekony, viszont tenyleg nem igenyel csak energiat. (egy meleg felulet vagy egy sima lampa is hasonloan viselkedik, csak sokkal szettartobb, ezert kevesbe hatekony sugarral)
Ettol teljesen elter az harmadik, terhajtomunek is nevezett, tergorbuletet okozo meghajtas, aminek a mukodesehez ugyanugy szukseg van valamilyan hagyomanyos impulzus meghajtasra, mivel az csak a teret gorbitheti meg, de a rovidebb uton valaminek ugyanugy vegig kell lokdosnie a jarmuvet. Ilyen fejlesztest jelenleg senki nem vegez a cikkben emlitett kutatok kozzul.