kvp#17
Eloszor is a memrisztorokat ugyanaz a Leon Chua professzor talalta fel, aki a magyar Roska Tamassal egyutt dolgozott anno amerikaban a CCNA chipek kifejesztesen, tehat a ket technologia eleg kozel all egymashoz.
A cikkben leirt megoldas egy CNNA chipet keresztez a memrisztorokkal, ami megoldja a CNNA chipek egyik nagy problemajat, a viszonylag gyorsan kisulo, ezert folyamatos frissitesre szorulo kapacititv memoria cellakat es jobban hasonlit az embernel is meglevo neuralis mukodesre.
Miert nem latunk ilyen chipeket a hetkoznapi targyakban? Mert bizonyos bonyolultsag alatt egy megfeleloen eros sokmagos digitalis rendszer is kepes azonos vagy jobb teljesitmenyt nyujtani, gyakorlatilag az analog hardvert emulalva. Ilyen megoldas volt anno a nyertes Palo Alto-i csapat Stanley-jeben es ezt kapta meg a Google autoja is. Tehat a CNNA chipeknel megszokott es az emberi retina es latoideg modelljebol szarmazo optical flow technologival allitjak elo a melysegi es a mozgasi terkepeket is, amiket korrelalnak a lezeres tavolsagmero adataival, majd egy 3D-s mintaillesztessel pozicionalva frissitik a jarmuvet korulvevo teljes ter 3D-s modelljet.
Az erdekes az, hogy a digitalis emulaciot ugyanugy becsapja a legtobb optikai csalodas ahogy az analog implementaciot vagy az embert. Sok evvel ezelott az en kis robotom is mindig at akart menni az asztal szelen levo ablakuvegen, mint a butabb madarak, mert nem latta. A megoldas is az volt, hogy egy felismerheto alakzatot kell ragasztani az uvegre, hogy eszrevegye. Az en esetemben ez egy kis szigszallag csik volt es maris nem akart kiugrani az ablakon. Ugyanazt az algoritmust futtattam egy cluster-en c-ben megirva, egy nagyobb gepen futo CNNA emulatorban es valos hardveren CNNA kapcsolasi matrixkent megirva. (kesobb derult ki hogy nem sok ember ir neuralis matrixokat soklepcsos tanitas helyett kezzel begepelve)
Szoval a CNNA es CNND rendszereken futtathato algoritmusok jelentos resze mar ma is hasznalatban van, csak jellemzoen shader kodkent futnak sokmagos videokartyakon vagy azokbol kialakitott szuperszamitogepeken. Ezek a rendszerek ma mar annyira aproak, hogy egy jobb mobiltelefonban is van annyi cpu/gpu mag, hogy lokalisan futtassak a 12 eve meg szervertermeket igenylo feladatokat. Igy lesz ma egy gyerekek altal osszerakott, Lego jarmu elejere gumizott mobiltelefonbol neuralis algoritmusokat futtato es kozben egy globalis halozaton kommunikalo robot.
ps: Az algoritmusok altalaban hardver fuggetlenek, szinte barmilyen algoritmust meg lehet irni barmilyen hardverre. Csak a hatekonysag valtozik, mert mindegyikhez van egy elonyos hardver, de nem kotelezo azt hasznalni. Ma mar a digitalis rendszerek eleg fejlettek ahhoz, hogy az egyelore kevesbe fejlett analog technikat nyers erovel nyomjak le.