Papichulo#43Hát akkor keress egy mondjuk 51-es térképet is, mert akkor fogsz látni különbséget, szerintem!
Ha te azt allitod, hogy az europai hadszinteren 51-ben tizszeres volt a szovjet tulero, akkor azt meg mindig neked kene valamivel alatamasztani...
Harcászati atomfegyvert harcászati célpontok ellen vetek be, ezek meg pont a harcoló csapatok, és nem egy hátországban levő logisztikai központ.
Na itt van egy fundamentalis problema az ertelmezesedben. Mi akadalyozta volna meg a USAF-ot (a szovjet legvedelmen kivul), hogy melysegben alkalmazzak ezeket a fegyvereket? A harcaszati szo, az nem kizarolag az arcvonalra vonatkozik, hanem par szaz kilometeres melysegre is! Mi kulonbseg volt akkoriban a harcaszati es a hadaszati atomfegyverek kozott? Semmi! Azt, hogy egy atombombat hol dobnak le, azt a poltika/katonai vezetes hatarozza meg, nem a technologia.
Mindazonaltal ha csak a felvonulasi teruleteidet es utanpotlasi vonalaidat szorjak meg nuklearis fegyverrel, akkor egyszeruen megszunik a hadviselesi kepesseged. Egy uton levo magasabb szintu katonai egyseget nem tudsz tobb tiz kilometeres tavolsagban szetszorva szallitani, mert abbol csak kaosz es rengeteg lerobbant jarmu lesz, ha meg egyben van, akkor eleg nekik par tiz kT. Es igen, a fallout miatt egyszeruen sokkal nehezebb lesz helyreallitani, ujjaepiteni egy csomopontot, raktarat, atrakot, stb... Nem gondolom, hogy a Voros Hadsereg komolyan szamolt volna egy ilyen merteku nuklearis kornyezetben valo hosszutavu tamado hadmuveletekkel. Ez egyszeruen ongyilkossag.
De ugyanigy, nehogy azt hidd, hogy naponta egy veletlenszeru szovjet nagyvarosra ledobott atombomba nem kenyszeritene az europai hadmuveletek megszakitasara Moszkvat! Ilyen aldozatokat egyetlen orszag sem visel el. Mikozben a USA napi 1-2 uj bombat konnyeden le tud gyartani mar ekkor is, egy elhuzodo haboru eseten meg nyilvanvaloan novelnek a termelest. Nem is ertem, hogy hogyan gondolhatod, hogy ilyen korulmenyek kozott koherensen tovabb tudna mukodni barmelyik orszag is.