ostoros#81
Igazad, van, még egy utolsót azért leírok:
A sötét középkorban jóval kevesebb volt a boszorkányper, mint a reneszánsz és a felvilágosodás idején. Hogy miért? Azért, mert a kora középkori egyház élből elutasította a boszorkányok létezését. Már pedig, ha nem létezhettek, nem is égethették meg őket.
A boszorkányokban, patás ördögben és hasonlókban való hit, bizony a későbbi korok terméke, úgy 1200-tól. Hogy miért? Mert ekkor kerültek kapcsolatba a kereszteshadjáratok révén a keleti miszticizmus ezerféle ágával, a szentföldről kiszoruló templomosok misztikus szertartásaival, ekkortól lángolnak fel igazán az eretnek mozgalmak, különféle hatásokra. Ekkor kezdik egyre inkább előszedni sokan az ókori vallásokat, és elemeikből saját szektákat alapítani. Ekkortól kezdik a papok az ördöggel ijesztgetni az eltévelyedő híveket, hogy "elijesszék" őket az újonnan megjelenő tanoktól.
Ez előtt az ortodox egyházszakadástól eltekintve ugyanis gyakorlatilag annyira egységes volt vallásilag Európa, hogy egyszerűen NEM VOLT KIT ÉGETNI. Egy felforduló, egyre nagyobb káoszba kerülő Európában ekkor alapítják meg az inkvizíciót is. Bizony, nem a VI. században, hanem a kereszteshadjáratok után. Aztán az inkvizíciót is saját céljaikra használták az uralkodók, politikai ellenfeleik ellen. De ez már megint nem a "középkor bűne" hanem a hatalomgyakorlás bűne. Az abszolutizmus elterjedésének bűne.
Egy abszolút uralkodónak ugyanis, (amilyen a spanyol király is) nagyon sok politikai ellenfelet, és nemest kell elnyomnia, hogy hatalmát fenntartsa.
.
(Nem véletlenül voltak Magyarországon annyira lázadások a katolikus Habsburgok ellen a reformált nemesek körében.)