fszrtkvltzttni#12
"Az otlet az, hogy a jarmu nem 'lefekez' es szepen beall a Mars koruli palyara mint most"
Most se fékez le! A Hohman transzfer pálya egy ellipszis pálya a Mars és a Föld között. Kívülről érinti a Föld pályáját, belülről a Marsét. A Föld pályáján 30km/s a sebesség. Ha felgyorsítasz 33km/s-re, akkor ellipszis pályára kerülsz, mégpedig a Napközeli pontjába. Ezen a pályán folyamatosan távolodsz a Naptól, és csökken a sebességed, egészen addig amíg el nem éred a Mars pályát, ahol a sebesség már csak 21km/s (Kepler II. törvénye). A Mars pályáján viszont 24km/s a kerületi sebesség, ha ezt nem éred el, akkor mész vissza befelé.
"hanem egyre csokkeno elipsziseket ir le korulotte es igy all be a megfelelo sebessegre." Most is ellipsziseket ír le, mert most is egy "Mars capture orbit"-ra érkezik először minden, de nem ez a lényeg.
Amikor azt mondják, hogy a Hohman transzfer pálya igényli a legkevesebb energiabefektetést két Nap körüli pálya között, az igaz, csak nem veszi figyelembe azt, hogy a pályán egy bolygó is található. A Nap-bolygó rendszerben viszont vannak un. Lagrange pontok (http://hu.wikipedia.org/wiki/Lagrange-pont) melyekkel képesek befogni szabadon mozgó objektumokat. (A Jupiter és a Szaturnusz például kisbolygókat szed össze a Lagrange pontjaiba.) Kétféle Lagrange pont van. A stabil (L4 és L5) minden irányba stabilizálja az oda kerülő testeket. Ha innen kitéríted a testet, akkor a rá ható erők eredője vissza fogja húzni a Lagrange pontba, mert ez egy potenciális energia minimum. Az L1, L2 és L3 pontok viszont instabilak, mert ezek potenciális energia nyeregpontok. Bizonyos irányból befelé húznak dolgokat, más irányba meg kifelé tolják őket. Ezeket a pontokat megfelelő irányból megközelítve lehet gyorsítani és lassítani a járművet. Ezek rendszerén alapszik az Interplanetary Transport Network, amiről itt szó van, és ezt használják lassításra és gyorsításra.
"A megoldas biztos jo, mivel ugyanezt a geometriat hasznaljak amikor egy egitest kilo egy szondat" Ez a gravitációs hintamanőver, ami teljesen más. A hintamanőver egy mozgó tömegpont (bolygó) hatása. A Lagrange pontok viszont a Nap és a körülötte keringő bolygó együttes hatásaként jönnek létre. Leginkább úgy lehet szemléltetni a különbséget, hogy ha a Nap hirtelen eltűnne, a Lagrange pontok is eltűnnének, a hintamanőver viszont továbbra is megmaradna.