#7
A vállalkozások (egy szint felett) mind ugyanúgy működnek, mert a kapitalizmus lehetőségei között a maximális hatékonyságra törekednek.
Egy végső cél van, a remélt haszon növelése.
Láthatjuk, hogy amint Kínában is egyre jobbak a körülmények (mert a kormány még erősebb befolyással bír a korporációknál), csökkennek a külföldi beruházások; de egyszer elfogynak az újabb országok, a növekedési keretek. Addigra az óriásvállalatok területei fontosabbak lesznek, mint az országhatárok.
Az ő szemszögükből az az ideális, ha nyomorban történik a gyártás és pazarló dőzsölésben az eladás. A Föld véges, egyszer elfogynak a növekedés feltételei és ezeket a körülményeket egy-helyben kell megteremteni. Ami már látszódik ilyen esetekben. Pl. az Egyesült Államokban sokkal nagyobb a nyomor, mint ahogy azt a média tálalja. Európában is ez a helyzet, csak még országosan szeparálva vannak ezek a társadalmi rétegek, de a népvándorlás már folyik, a törvények nem akadályozzák azt - hiszen tervszerűen haladnak.
bdzsana - A kereslet-kínálat rendszere vagyis az ún. fogyasztás összeomlása egy bizonyos szint fölött már elvárt. A kis cégeket megeszik reggelire a nagyok, őket meg a legnagyobb. Egy globális monopólium számára - a jövőben - nem is a pénz számít, hanem a közvetlen munka. A szegény néptömegek kötelezően saját fizikai munkájukkal járulnak hozzá a "cég" bevételéhez, és kötelezően fogyasztja annak termékeit/szolgáltatásait.
1984 - Ide vezetnek a monopóliumok, ha nincs állami szabályozás. Az állami szabályozás pedig előbb-utóbb megszűnik, hiszen a lobbierős gazdasági/vállalati érdekcsoportok irányítják azokat.
#7