kvp#4
A sajtotajekoztaton elmondtak, hogy kevesebb energia jon be, mint ami az aksik toltesehez szukseges futesre kell. Tehat jelen fenymennyiseg mellett nem toltheto fel az aksi es raadasul a leszalloegyseg azt a parancsot sem kapta mar meg, hogy idle hanem low power allapotban varjon, tehat ha lenne eleg tap, akkor is 2 wattot enne foloslegesen, ami egyebkent akar a toltesre is fordithato lenne. A kommunikacios modul bekapcsolasahoz pedig kb. a rendelkezesre allo energia 10x-ese kellene. Egyszeruen nem arra terveztek a szondat hogy nem kap rendesen napfenyt. Egyebkent leszallas elott le volt hulve az aksija es joreszt ki volt sutve. A ledobas elott az ellenorzesek soran futottek fel es toltottek fel a szondarol, azzal a feltetelezessel, hogy a leszallas utani naptol mar napenergiarol fog menni.
Egyebkent erdekes, hogy keszult egy kis rajzfilm gyerekeknek a szondarol es a leszalloegysegrol (nagy szemekkel, stb.). Ebben a leszalloegyseg leszallas utan lecsuszik egy hegyoldalon, haromszor bukfencezik, majd beugrik egy kraterbe es onnan nez kifele. Ahogy elnezem pontosan ez tortent. Vegul is sikerult iranyitott modon lezuhanni es mukodopeses maradt ket egesz napig. Viszont ugy nez ki, hogy amikor rajottek mi a helyzet, akkor megprobaltak minel tobb kiserletet reszben elvegezni, bar mind hosszabb tavu lett volna, ezert a vizsgalatok nagyresze elmaradt.
Kesobb, amikor a Naphoz kozelebb lesz az ustokos, akkor van esely ra, hogy tobb napfenyt kapjon a szonda, igy esetleg ujra beindulhatnak a rendszerei. Felteve, hogy a nap hatasara keletkezo csova nem szennyezi el a napelemeket. Mindezek melett a jarmu nincs is lerogzitve, tehat akar le is fujhatna egy nagyobb gazkitores a felszinrol. (es akkor visszaesne mashova)
Az egesz problema oka az, hogy a leszorito fuvoka nem mukodott ezert a ket horgonyt sem lehetett hasznalni, viszont igy a labak visszadobtak a jarmuvet. Meg mindig pattogna ha harmadikra nem esik be a kraterbe. Normal mukodes mellett a fuvoka leszoritja a szondat, mig a ket horgony rogziti, a fuvoka leallasakor labak rugoi pedig feszesre huzzak a koteleket. Szerintem egy nasa fele fuvokas iranyitott leszallas jobb lett volna, de az novelte volna a leszalloegyseg tomeget, amire nem volt keret. Ezert es egyeb politikai okokbol is kapott ilyen kis aksit es tisztan napelemes aramforrast, nuklearis helyett. (a nasa fele napelemes rendszereknek jellemzoen legalabb az aksi futes nuklearis, ujabban a napelemek helyett is inkabb rtg van)
ps: Sok tudos es mernok 30 eve dolgozott a projecten, azaz kb. a teljes tudomanyos karrierjuk alatt ezen az egy leszallason dolgoztak. Raadasul a tervezett fel ev meres helyett osszesen 2 napig tartott az egesz, nagyon keves hasznalhato tudomanyos eredmennyt produkalva. (a szonda persze meg mukodik, de keringo szondaja a nasa-nak is volt mar regebben, hasonlo muszerezettseggel)