-
Irasidus #61 Tulajdonképpen hova akarsz kilyukadni?
"Na ez a gond, amire céloztam. Igen van egy darab helyhez kötött, így lokális nézőpontunk, szerencsére bizonyos tartományokban, frekvenciákon messzire ellátunk, de bármerre nézünk nem térben, vagy a téridőben, hanem gyak 1 dimenziós mintákban látjuk az eget. Ebből most csináltak egy 2 dimenziós térképet, ami nagyjából nem azt mutatja, mint, amit kijelentettek, hogy mutatnia kéne"
Az ősi plazma teljesen átlátszatlan, a fotonok állandó szóródása miatt, így egyedül a lehűlt, lecsatolódott horizontot lehet látni, ami viszont képet ad az előtte zajló eseményekről (pl.: Rees-Sciama-effektus, Sachs-Wolfe-effektus, projekció, polarizáció, akusztikus hullámok, stb.) Amúgy meg irtó nagy képzavar az egy dimenzióban látás, matematikai pontban látni azt még is hogyan kell?
"Mert valszeg a galaktikus por jelentette polarizációt látjuk, és nem a gravitációs hullámok hatását. És ezt közvetlenül, pont mert egy nézőpontunk van nem tudjuk megállapítani. Ha eltelik mondjuk 2 000 000 év és arrébb vándorlunk a galaxisban és a kép ugyan az marad, akkor mégiscsak a gravitációs hullámok hatását láttuk, de amíg ez a 2 000 000 év nem telik el és nem változik meg a nézőpontunk, addig csak közvetett módszereink lesznek akármelyik állítás bizonyítására!"
De megtudjuk állapítani, linkeltem egy cikket - talán görgess vissza - ami éppen erről szól hogy, hogyan tudjuk eldönteni a kérdést. Mert el lehet dönteni, csak várni kell pár évet. Amúgy meg 200 ezer év múlva sem változik a mikrohullámú égbolt térképe, ahhoz ennyi idő nem elég.
"Nem feltétlenül a bibliai alapú számításokra gondoltam. Newton pl. 75 000 évben határozta meg a Föld korát, Fourier 100 000 000 évben, de Kelvin csak 24 000 000 évre tette ezt. Hozzátenném a XIX. szd-ig nagyjából a bibliai alapú meghatározás volt a tudományosan elfogadott. Akkor más volt a tudomány, mint most és 200 év múlva is más lesz! ... Nem feltétlen volt az utolsó. Pl Einstein az univerzumot még a Galaktikával azonosította. A XX. szd elején találtak rá bizonyítékot, hogy ilyen galaxisok milliárdjaiból áll az univerzum, aztán, hogy ez ráadásul dinamikusan változik, tágul. A statikus modellek utolsó hírnöke volt talán a tudományosan is egy szinten elfogadott steady-state univerzum modell, de azt végül általánosan elvetették. Ez is egyfajta paradigmaváltás volt."
A tudomány módszertana is fejlődik, így a 300 (vagy 100) évvel ezelőtti tudomány nem ugyanúgy működött mint a mai, így középkorból példát venni, és ezzel megbélyegezni, illetve ezzel azonosítani a MAI tudományt, butaság és igencsak félrevezető! Én végig a mai tudomány módszeréről és állításiról beszéltem, bár lehet tudományfilozófiai vitát folytatni, és összehasonlítani - csak veled nem érdemes, mert alapvető dolgokkal sem vagy tisztában. Értsd, nem vagy tisztában azzal, hogy mi számít a tudományban alapvető fudamentumnak, és mi hipotézisnek, vagy sejtésnek, vagy becslésnek stb.
Na jó utoljára, vagy megérted, vagy nem:
A Föld korára tett becslések(!) a tudománnyal teljesen összhangban történtek, Newton egy termodinamikai becslést adott a Föld korára - nem dőlt meg a termodinamika, mások a Föld geológiai rétegződéseiből próbálták levezetni a Föld korát - nem dőlt meg a Földtani rétegződés; Egyébként az nem paradigma, hogy a Tejútban volt néhány halvány paca (galaxis) aminek a távolságát sem tudták kimérni (sem felbontani csillagokra), így adatok hiányába besorolták a Tejút ködösségei közé, ez pusztán feltételezés, és, hogy Einstein mivel azonosított valamit, érdektelen, minthogy a kozmolgia akkor még pusztán ELMÉLETI tudomány volt, és nem kutatható, nem bizonyított, stb. De amíg azt nem érted meg, mi a különbség a becslés, hipotézis, sejtés és a tény között, felesleges ilyen vitát folytatni veled, inkább azt értsd meg, 300 évvel ezelőtti tudomány módszertana nem ugyanaz mint a mai, és én a máról beszélek, és nem szeretnék tudományfilozófiai vitát tovább folytatni veled. Köszönöm a megértésed!
Attól még, hogy egy klerikális szervezet és csatlósai annak nevezték, nem volt az. Már akkor is, bármilyen természettudományhoz elő kellet venni a görögök és elődök munkáit, bocs a bibliában nincs semmi ezekről, még ha a Jehova tanui ezt is állítják neked. Régen sem volt.
"Kb ugyan az a gond. Nincs olyan műszerünk, amivel közvetlenül tudjuk mérni a világegyetem geometriáját, topológiáját. Vannak méréseink, egy nézőpontból, és vannak elméleteink, modelljeink, amelyek megmagyarázzák, hogy miért azt az eredményt kaptuk a különböző mérésekből."
Valóban nincs olyan műszerünk amivel megmérhetjük a világegyetem geometriáját (mégis szerinted mivel körzővel, vonalzóval?), mint ahogy az időjárást, vagy az evolúciót és még folytathatnám sem műszerrel „mérjük”. Itt sem ez történik, ezek a világegyetemet leíró egyelnetek „halmazainak” prediktív megfigyelése igazolhatja. Ennyi.
"Alaptalan, de minimálisan sem kizárható! ;)"
Az alaptalan az egyben kizárható.
"De van Standard modell. Az amit az egyetemeken tanítanak (meg az általánosban, meg a gimiben). Az alternativok is adnak predikciót, csak azok ott véreznek el, ahol az elfogadott működik és vice versa."
Ez komoly? Egyem a kis eszed, általánosban meg gimiben nem tanítják a kozmológiai Standard modellt, de azért jót derültem ezen a zárójeles részen. Ha szóvá is is teszik a Big-bang-et az minden csak nem ennek tanítása, és azért azt elhiheted Stanadrdmodell kicsit több mint az, hogy „Ősrobbanás” azt csókolom. Szomorúan veszem tudomásul, hogy szerinted kozmológia annyi, amit ilyen szinten meg lehet szerezni, vagyis szó-mágia. :( Egyetemen meg elárulom, mivel nem tudhatod - a Stanadrdmodell mellet párhuzamosan a "nem Standarmodelleket" is tanítják, egyrészt mert a levezetésekből több eredmény is kijön, másrészt tudománytörténeti említés szintjén is szóba kerülnek. Ennyi.
"Szerintem meg sokkal inkább a felhalmozódó ellenáramlásokra (amelyek persze a tapasztalatok miatt válnak nyilvánvalóvá), ezt először egyre bonyolultabb modellekkel ellensúlyozzák, majd jön a paradigmaváltás, az áttörés, ami leegyszerűsíti bizonyos szempontból a modellt."
Szerinted. Viszont a valóságban, a világról szerzett ismeretek bővülésével a modellek is bővülnek ergo bonyolultabbakká válnak, már ha a valóságot akarjuk lemodellezni, és nem egy mérnöki feladatot. Szerinted a Newtoni modell biztos bonyolultabb mint az Einsteini (az Ógörög meg egyszerűen felfoghatatlan számodra?), de ez akkor csak is azért lehetséges, mert egyiket sem érted. Bocsánat!