kvp#23
Errol szolt az egyik resz a voyager sorozatban. A hologramos doki kapott ket eletveszelyes serultet es az egyiket megmentette, a masikat nem. Ezek kiakadt a szoftvere, mivel azonos volt a tulelesi eselyuk. A megoldas ott az volt, hogy az egyiket ismerte (o elte tul) es a programjanak a nem orvosi (a tarsasagi interakciok megkonnyitesere tervezett) resze donotott a doneskeptelen szakmai resze helyett.
A valosagban meg csak veletlen fuggveny sem kell. A robot osszeallitja a megmenthetoek listajat es rendezi becsult valoszinuseg szerinti sorrendbe. Ezen a listan kvazi veletlenszeruen lehet ket azonos sulyu elem is, ebbol az elsot fogja eloszor megmenteni. A pozicio nagyjabol az eredeti felismeresi sorrendtol es a rendezo algoritmusok memoria kezelesetol fugg, tehat veletlennek tekintheto. Csak akkor fog egy robot tetovazni, ha arra programoztak. (ez nem biztos, hogy tudatos volt a programozo reszerol)
Egyebkent robotautok eseten a fontos az, hogy a robot mindig szabalyosan kozlekedjen, tehat soha ne menjen olyan gyorsan, hogy az adott szituacioban esetleg felbukkano akadalyokat ne tudja kezelni. Tehat a jo robotauto soha nem megy olyan gyorsan, hogy felre kelljen rantania a kormanyt. Ez egy egyszeru es buta szabaly, de nagyan leegyszerusiti a programok fejleszteset. A fenti szabaly alapjan egy jatszoter vagy barmilyen nem zartpalyas varosi utca eseten ez olyan max. sebesseget jelent, hogy ha direkt egy parkolo auto mogott var egy gyerek, hogy a legrosszabb pillanatban eleugorhasson, akkor se usse el. Idealis esetben minden emberi vezetonek is ilyen tempoban kellene haladnia, persze ezt szinte senki nem tartja be. Igen, a jo robotautoktol lassabb lesz a kozlekedes, de a nagy sebessegre ott vannak mar most is a zartpalyas rendszerek es az autopalyakbol is lesz ilyen zartpalyas (szogesdrottal, betonfallal lezart), csak robotautoknak keszult nagysebessegu utak, ahol minden mozgo targy palyaja ismert minden jarmu elott.