Macropus Rufus#1
támogatom. Saját tapasztalatból mondom: nem a főnökök a legrosszabbak, hanem a kollégák, akik úgy érzik, hogy ha nekik a munkaidejük pl. 14:00-tól 22:00-ig tart, akkor ezen időn belül bárkit zavarhatnak, függetlenül attól, hogy akit zavarnának annak a munkaideje már 17:00-kor lejárt. Nem érdekli őket az sem, hogy hétvége van, mert nekik van hétvégi műszak, és akkor másnak is legyen, függetlenül attól, hogy nekik ez munkaköri leírás + fizetik a hétvégi műszakot, akit meg zavarnának annak nem. Nem érdekli őket, hogy 12:00-tól ebéd idő van, mivel ők már ettek elöbb, ezért ők már dolgoznak (mondjuk ez egy színjáték, annak érdekében, hogy a vezetőség lássa, hogy ők még délben is dolgoznak.), és feljogosítva érzik magukat, hogy mást, az ebéd időben zavarjanak. És ezeket - mondom saját esetek - NEM a vezetőség köreiben követik el, hanem a saját kollégáink. Szóval én még azt is bevezetném, hogy ha ilyen történik, a második eset után fegyelmi. A harmadikra meg kalap-kabát, mehet ahová akar. Indok: a viselkedése nagymértékben hozzá járul a burnout kialakulásához + ki a fenének képzeli magát, hogy csicskáztasson mát a szabadidőben. Ui. ha nem érnek el akkor megy a rinya a főnöknek, és azt már nem teszik hozzá, hogy pl. hajnal fél kettőkor keresett minket (ilyen is volt). Szóval én nagymértékben támogatom ezt a törvényt, csak sajna ez nem itt fog megvalósulni.