xpek55#33
Tetszik ez a koncepció. Igaz! Csak Amerikában gondolkodnak még el ezen. Európában/Magyarországon ez lehet még (csak) gyerekcipőben jár.
Közben jött nekem is egy nagyon egyszerű ötlet. Az iskolákkal kapcsolatban. Minek ez a hülyeség, hogy kötelező 16 éves koráig akarata ellenére is valakinek be menni az iskolába vagy már 3-4 éves korától elszakítva lennie a szüleitől? Mire fog ez vezetni?
Mi van azzal, akinek a szülője és a gyereke is egyaránt azt akarja egyhangúlag, hogy együtt legyenek inkább iskola, óvoda és bölcsőde helyett? Minek ez a biorobotizálás?
Nekem ez az egész iskola rendszer egyáltalán nem tetszett, ami itt volt régen Magyarországon, amikor én még jártam iskolába. A napokban számoltam össze, hogy mennyi értelmes tudást "hoztam" el onnan az évfolyamok folyamán. Hát szinte semmi ahhoz képest, amit itt az interneten egyszerűbb, sokoldalúbb és kulturáltabb módon összeszedhettem. Csak azt a részét, ami engem tényleg komolyan érdekelt. Ami meg nem érdekelt azt meg nem.
Mert minek?
Azt sem tudtam és most sem tudom egyszerűen megérteni minek tanítanak olyasmit, ami mást egyszerűen nem érdekel. Például engem a kémia, fizika elméletei azok érdekeltek egyedül, de azontúl a számítások nekem túlságosan egysíkúak, fárasztóak és egyszerűen értelmezhetetlenek voltak. Mai napig hiába próbálom értelmezni magát az egyenlet számítást is ebben a témakörben. Aki ért hozzá, az ért. Aki meg nem, az nem ért. Én úgy tűnik a "Nem értők" táborát gyarapítom ezzel. Az irodalomból is azt nem értettem meg, hogy miért nem inkább az élet igenlő költők voltak inkább elsődlegesek. Minek ez a "korai" horror már középiskolában is?
Sok tapasztalatom is az iskolából kiindulva úgy érzem, hogy egyszerűen a "kötelező" jellegű dolgok már a kezdetek kezdetétől fogva csak tévútra vezethetnek el. Meg ez a sok tantárgy is minek? Szerintem csak naponta elég volna 2-3 órát (3x30 perc tanóra. 3x30 perc szünet. Nekem ennyi idő kell minden témáról átállni, ha valami másról is szó van.) megtartani. Heti rendszerességgel természetesen. Aztán mehet haza az iskola tagsága. A tanárokra is érvényes lehetne ez. Mert az is emberből van, és nem pedig valami robotból...
Még mindig jobb lenne ez, minthogy aztán ezek a 30+ fős osztályok összezsúfolódva a pici osztálytermekbe egymást szagolva, szadízva egyszerűen csak rontják és bontják öngerjesztő módon a nyugalmat, a fegyelmet és a rendet is. Ez manapság a szocializáció? Ez szerintem egyáltalán nem szocializáció, hanem valami orbitális hülyeség.
Volt nekem nem egy napom, hogy azt hittem van is valami értelme szólni a tanároknak, ha konfliktus ért a többség részéről, mert engem szétcsesztek minden értelemben, ahogy csak tudtak. De természetesen a beírás is az mit jelent. Semmit! Ezt.
Nem egy alkalmat tudnék mesélni középsuliból is, ahol szabályosan menekültem az életemért, mert az osztályból 10+ fő képes lett volna engem eltenni láb alól. Pedig csak egyszerűen annyit csináltam velük szemben, hogy szóltam, hogy ne nyúljanak a cuccaimhoz. Meg egyszerűen nem vagyok/voltam vevő a hülyeségeikre, amikor más cseszegetéséről is volt szó.
Végül a tanárok is inkább "elmenekültek" előlem egy idő után. Akkor is, amikor "igazat" adtak nekem. Végül így magamra maradtam, és csak egy dolog maradt mindig. A menekülés. Aztán ezért is nekem nagyon sokat változott a nézőpontom így az embereket is illetően. Egyszerűen ilyet még sosem láttam, hogy amikor az egyik "vad" illető szemébe mélyen belenéztem 10 másodpercig, (az a rideg/hideg tekintet...) és csak szóltam, hogy nem tudok elülni az általa várt padról máshová, mert a tanár úgyis szétpakoltatott minket az ő óráján. Aztán egyszer csak mondta nekem, hogy "A k***aanyád! B***meg, akkor!"...
Én csak meglepődött fejjel ültem, és néztem csak ki a fejemből.
Aztán volt egy másik eset, amikor helyet kellett váltani, mert egyszerűen "nem" volt "szabad" szék. Ott láttam, hogy ott van a 2 méter magas srác mellett egy teljesen "üres" "szabad" hely. Megkértem kulturáltan, és illedelmesen, hogy átengedne e, mert nem találok üres helyet, és szinte már minden szék foglalt volt a teremben. Kivéve a tanárét. Erre jött a vissza válasz, hogy "Menj a f***mba! Ide nem ülsz." Hát normális az ilyen? Végül még két csaj is ezt játszotta el nálam, hogy leordibálták a fejemet, hogy "IDE TE NEM ÜLSZ!!!!!444!!!!4!*" Csak érzékeltetni akarom a karakterekkel a "csoportos" felszólalást. Végül csak meglepett fejjel néztem ki percekig, hogy "Mi???...". Aztán csendben el is iszkoltam onnan. A 30+ fő engemet szinkronban pásztázó szemei között.
Természetesen az ilyen atrocitások megkeményítettek kissé, és akkoriban már valahogy automatikusan megtanultam "nem hallani" ezeket. Kisebb általános iskolás koromban még engem agyon is vertek nem egyszer. Pedig csak egyszerűen kiakartam állni önmagamért szóban, és kész.
Magam minden ilyen traumát feldolgoztam, és azóta sokkal másképpen szemlélek mindent. Ennyi.
) és csak szóltam, hogy nem tudok elülni az általa várt padról máshová, mert a tanár úgyis szétpakoltatott minket az ő óráján. Aztán egyszer csak mondta nekem, hogy "A k***aanyád! B***meg, akkor!"...