#37
A kétségbeesésnek sok formája van, egyrészt.
A magányos "hősök", a terror támadások általában nem sokat érnek el.
Breiviket NEM minősítették pszichopatának, bár magánvéleményem nekem is az, hogy valójában az. A norvég társadalom, a bíróság azonban ezzel több dolgot is jelzett. Pl. hogy nem hagyja magát egy ilyen tett által befolyásolni, nem fexik le a terroristáknak, mert hisznek azokban az elvekben, amire a társadalom épül. És ennek másik oldala, hogy mint emberről még Breivikről sem mondtak le. Ezt jelképezi, hogy a bíró ahogy tudom kezetfogott Breivikkel. Ez a mi balkáni társadalmunk számára, a mi reflexeink számára nem értelmezhetetlen, hanem gyomortforgató, undorító. stb.
Breivik szerencsétlenség az, hogy nem a mi társadalmunkban, vagy valahol Kelet-Európában él mert nálunk annak amit tett lenne üzenete, mert a mi társadalmunk a félelemre, a kirekeesztésre, az emberek közötti egyenlőtlenség fenntartására épül, amiért Breivik is harcol. Sajnos a Norvég társadalom ennek tök ellentéte, elveiben. Ahogy más skandináv országban ott is évtizedek alatt a lájtos szocik/szocdemek kiépítettek egy mondjuk úgy igazi demokráciát, egy kölcsönös előnyökre épülő rendszert, ami mögött a társadalom többsége is felsorakozik.
Az, hogy ez a jóléti állam a mai napig fenntartható, hogy Norvégia a mai napig a globalizáció ellenére sikeres, vagy inkább a globalizációból előnyt kovácsoló ország, az viszont kevésbé ennek a demokratikus berendezkedésnek és sokkal inkább az olajnak köszönhető. Ebből ugye az is látszik, hogy nem attól lesz egy ország sikeres, mert balkáni/ banánköztársasági/kínai szűkített demokráciával dolgozik, hanem hogy a világgazdaságba be tud-e olyan termékkel kapcsolódni, amire konjunktúra van. Ha van ilyen akkor akár egy jóléti, libsi demokrácia, jóléti állam is fenntartható, ha nincs akkor meg hiába keménykedünk, meg szigorúskodunk. Max a 10 emberre jutó 1 almát tudjuk igazságosan, vagy igazságtalanul elosztani.
#37