Irasidus#28
Nem, te az elején még más galaxis tömegét akartad a mi Tejútrendszerünkkel összehasonlítani, aztán feltérképezést írtál, aztán méretet, utána alakot mondtál, és végül már csak Tejútról beszéltél, hogy mennyire nem ismerjük, minden összehasonlítás nélkül! Ezt, egy levelező fórumnál letagadni, ahol minden visszakereshető igencsak arcon öngól (javaslom keress vissza). Remélem ez csak figyelmetlenség a részedről, és akkor most alázatosan, és kedvesen szóltam.
1. Nem tudsz megfigyelni csillagmozgást, elmozdulsz más galaxis esetében, a távolság miatt. Ez nem "nem egyszerű", ez lehetetlen. innentől az egész érvelésed dől. Ennyi.
2. Egy csillag nem elég tömegmérésre, minthogy térbeli kiterjedésű testek tömegének számításnál nem elég egy test pályája
3. A galaxisok korongja nem ér véget a centrumtól legtávolabb keringő csillagoknál. Még kijjebb jelentős mennyiségű hidrogént tartalmazó felhők vannak, ezt a te "egy csillagos" módszereddel mérni nem lehet, továbbá a halót, kornát, machot sem, stb.
4. Nézd, ha már saccolásról írsz, eleve nem lehet pontosabb egy valódi mérésnél a galaxisunkban, igaz?
5. Dettó, egy galaxis forgását, vagy bármilyen elmozdulását szintén nem látod, így pusztán dopplerrel nem tudsz elmozdulást mérni.
6. A doppler mérésnél az a gond, hogy felbontás hiányában (megint csak azok a fránya csillagok) csak merev testként tudod mérni, ami eleve fals eredményt adna, megint csak alap fizika...
7. Továbbá kapásból nem lehet mérni a halót, koronát, machot dopplerrel sem mérni, ami a galaxisok tömegének legnagyobb részét adja...
8. Dopplerrel csak nagy mennyiségben előforduló pár elemnek tudod az egyenletes eloszlású forgását(!) megmérni, ami igen távol áll egy galaxis valódi tömegétől, az anyagok – vagyis tömegek nagy része ezzel nem mérhető.
9. Extragalaktikák tömegének mérése, nem olyan egyszerű mint leírtam neked, az csak gondolatébresztő volt. Egy galaxis különböző részeit különböző módszereddel becsülhetünk, és ez csak kivételes esetekben lehetséges, több évtizedes kutatómunkával, és megint csak a felbontás a lényeg. Még egyszer, ez rosszabb becslés, mint amit a Tejútrendszerünkre adhatunk! Ennyi amit vitatok.
"Androméda: Kicsit döntve látjuk. Ugyanaz vele a probléma mint a mienkkel. Síkból látva szar feltérképezni valamit. Igen, engem igazol ez is. Az meg plusz rátesz egy lapáttal, hogy messze van. Hidd el a szélkerék galaxisról, amit tengelyirányból látunk, nem fog kiderülni túl sok csoda. Max a részletesség fokozódik. "
A csillagászatban úgy 300 éve az van, hogy a műszerek növekedésével mindig kiderült valami nagyon új, nagyon nagy dolog. Ez a galaxisok esetében is így van. Amit sugallsz, vagyis "nem fog kiderülni túl sok csoda" az ugye azt jelentené, hogy elértük a csillagászati felbontás végéhez, vagy a fizikát már annyira ismerjük, hogy csak bokorharcok várhatók. Ezt már néhány valódi fizikus is ellőtte az utóbbi 100 évben, és soha nem lett igazuk. Ráadásul a nem túl sok "nem fog kiderülni túl sok csoda", az igencsak szubjektív, és ezen nem tudok, és nem fogok vitatkozni. Hozzátenném még, hogy a NGC 5457 galaxist csak is modern, nagy teljesítményű műszerekkel lehet vizsgálni, ami nagyon drága, évek munkája, és sajnos korlátozott a műszeridő, és hidd el van még mit oda irányítani, és felfedezni. (A Tejutat, már egyszerű távcsővel is lehet vizsgálni, mert közelebb van). Amit az Andromédáról írtál, ott nem az volt a baj, hogy a milyen síkból látunk rá, hanem azelőtt senki nem "nézett" modern nagy teljesítményű eszközökkel az Andromédára, és van ez így még több milliárd ismeretlen és ismert galaxissal. A Tejútrendszer esetében az össze rendelkezésre álló műszert bevethetjük, mivel kisebb felbontással is lehet használni. Lásd: Gaia űrtávcső, sem véletlenül küldték fel. U.i.: megnéztem, és 2014-ben vagy egy tucat publikáció született a Szélkerék-galaxisról.
"Persze, csak épp a galaxisok inhomogenitását nem tudjuk. Csak annyit tudunk, hogy XY tömegű csillagok sacc/kb (doplerrel mérve) ennyivel keringenek, ergó a keringési pályán belüli tömeg sacc/kb: Z. Plusz a gravitációs lencsehatást belekalkulálják. Bár ezt kevésbé, mert nagyon pontatlan az adott esetben. Szó sincs arról hogy az inhomogén galaxisok tömegeloszlásával számolgatnának tömegpontonként."
Nem dopplerrel mérve, hanem saját mozgásából és radiális sebességéből mérve, amiből kivonjuk a Nap pekuláris mozgását. Persze ez csak is a Tejútrendszerben, Magelán felhőkben, és közeli gömbhalmazokban... Még egyszer, egy galaxis több részből áll, és különböző részeit különböző módszerekkel mérjük, és nem lehet tömegközponttal számolni egy térbeli kiterjedésű testnél. Továbbá nem tudom mit akarsz ezzel, de az inhomogenitást nem mérik, hanem eldöntik, mivel nincs inhomogenitás mérő. Nem tudom, nálad mit jelent az inhomogenitás, mert nálam azt, hogy nem egynemű, vagy nem azonos alkotó elemű, aminek a konkrét tömeg mérésékhez, illetve az általad említett összehasonlításokhoz semmi köze. Össze kéne szedni a gondolataidat, mert nagyon szétcsúsztak...