#3
Én szidom minkettőt. ;-)
Magyarországnak pedig nem kellene egyik vagy másik oldalra állnia, mint egy csicska, hanem előnyt kellene végre kovácsolni valamiből és kiállni az igazunkért! Lehetőség lenne rá, csak ahhoz előbb nekünk is ki kellene takarítani az országot a cionistáktól és megalkuvó bérenceiktől.
USA-ban sem bánnak kesztyűskézzel az igazi rendszerellenes tüntetőkkel: a G8 elleni vagy az Occupy Wall Street mozgalommal.
Európában pedig egyre több a tabu és nő a cenzúra, méghozzá a zsidókkal kapcsolatban. Demokráciának nem lehet nevezni egyiket sem, főleg az a durva, hogy a liberalizmus eszmét félreértelmezik hivatali szinten is és csak a beteg, romboló hatását terjesztik, a szólásszabadság pl. nem fontos.
Oroszországban nem a Szovjetúniót építik, de egy hasonló birodalmat. Csupán ez nacionalista alapú, ami retorikában persze nem jelenik meg az említett európai tabuk miatt.
Oroszország valójában védekezik, mert megteheti ill. kb. az egyik a 2-3 ország közül, amelyik tényleg megteheti.
A cionista háttérhatalom, vagy ha naívaknak úgy tetszik: a Transzatlanti szövetség Izrael, Ausztrália és Japán segédlettel tovább akar terjeszkedni a NATO, EU és más világszervezetek képében, saját kultúra (demokrácia) permetezésével.
Wlagyimir W. Putyin felvette a kesztyűt és nem valószínű, hogy az önzetlen világmegváltás céljából, hanem az orosz érdekszféra védelméért.
Az ukránok meg pont középen vannak, szívnak sajnos, mint anno párszor.
A kérdés az, hogy Kína ki mellé áll és mikor lép igazán?
A másik kérdés, hogy a muszlimok beállnak-e a harcba? Mondjuk ahhoz előbb össze kéne fogniuk a síitáknak és a szunnitáknak.
A háború már zajlik, leginkább a legerősebb hatalmi ágon kersztül: a médiával. A cionista háttérhatalom eszközrendszere a legkidolgozottabb és legagresszivabb.