Vol Jin#8
"Meg tudja valaki mondani, hogy ez a "Jéghideg csillag" mitől lesz ilyen meleg? ;)
Kb. 250 Kelvin. És ugye "nincs meg a kellő tömegük a nukleáris üzemanyag fúziójához"
A háttérsugárzás kb. 3 Kelvint megmagyaráz. Honnan jön a többi?
Árapály hatás jutott eszembe, de ahhoz kell egy nehéz társcsillag."
Ez inkább egy bolygó, mint csillag, csak nincs csillaga, ami körül keringjen, ezért meg nem bolygó.
A kezdeti hőjét onnan nyerte, hogy kialakult, és ahogy kebelezte be a környezetében az anyagot azok becsapódva energiát közöltek vele, és ahogy egyre nagyobb tömege lett, a gravitációs nyomás is egyre nagyobb lett a belsejében, ami összenyomta a magját, és ha valamit összenyomsz, az felmelegszik, ha valamit széthúzol, az lehől. Ezen az elven működik a légkomndi és az inverteres klíma, meg a hűtőszekrény is.
Gondolom használtál biciklipumpát, és ott is melegedik az összenyomott levegő, illetve ennek a fordítottja játszódik le a szódapatronnál.
Ahogy telik az idő, úgy veszítette a hőmérsékletét termikus sugárzással. A termikus hővesztés a környezet és a test hőmérséklet különbségével négyzetesen arányos. Tehát a most 250 Kelvines barna törpe az ezer kelvines állapotában tizenhatszor intenzívebben veszítette a hőmérsékletét, ha nem vesszük figyelembe, hogy a felszíne milyen mértékben változott azóta. Azért vetemedek erre a feltételezésre, mert a hőjének zöme a felszín alatt van, és az melegebb, mint a felszín. Ez egy bonyolult modell lenne kiszámolni, és nem vagyok asztrofizikus, és a hőtágulásra meg egyebekre így fejből nem fogok neked semmit mondani, de az tény, hogy ezeknek az objektumoknak a hővesztése az idő múláséval lassul. De az tény, hogy hosszútávon közelíteni fog a kozmikus háttérsugárzás hőmérsékletéhez. De, hogy neki ehhez egymillió vagy tíz milliárd évre lenne szüksége, az komoly számításokat igényelne, és aki elsőként ezt megcsinálta, az doktori címet kaphatott volna érte, de szerintem már előtte is az volt.
Végül is hogyan alakul és mitől függ a hőmérséklete az idő függvényében egy ilyen objektumnak?
Mennyi idő alatt alakult ki, és mekkora hőmérsékletre tett szert ezalatt a becsapódásokból, a bekebelezett radioaktív elemek bomlásával, és a belső nyomás hatására. Tuti, hogy valamilyen tényezőt kihagytam. Modjuk a perdülete okozta belső súrlódást.
Azután ezt a hőt folyamatosan veszíti. A belső nyomás nem egyenletes benne, hanem a belseje felé nő, azaz a hőmérséklet is. Ki kell dolgozni egy modelt, hogyan vándorol a hő a felszín felé, azaz mennyire szigeteli a külső réteg a forróbb belsőket. Ebből adüdik, hogy mekkora lesz a felszín hőmérséklete. Az mennyit vesz fel a galaxis hősugárzásából, és mennyit ad le a környezetének. Ahogy változik a hőmérséklete, úgy változik a sűrűsége is, ami kihat a méretére, ami kihat a hőleadó képességére is. Ahogy hűl, úgy csökken a mag hőnyomása is, aminek a hatására akár jobban is összehúzódhat, ami megint melegíti. SZóval valamiféle egyensúly alakul ki, és én meg nem mondom, hogy ez összességében méretnövekedéssel, vagy csökkenéssel jár. Ez egy kurva bonyolult modell.
Na most ebből a lényeg, hogy azért 250 K-es, mert még nem volt elég ideje jobban lehűlnie.
Az elején említett dilemma, hogy ez egy csillah, vagy egy központi csillag nélküli óriásbolygó, még mindig fent ákk a részemről.
Nekem az volt a feltételezésem, hogy tele lehet velük a galaxis. Egyszerűen elindultak a csillagfejlődés útján, és nem volt a környezetükben elég bekebelezendő anyag. Na most mi van akkor, ha ezek olyan gyakoriak, hogy nem is kell keresni tovább a sötét anyagot?