Vol Jin#1
Ha a rajz a részecskét jelöli, akkor semleges töltésű és antianyagmentes.
A mezonok, a két kvarkos részecskék antianyagot tartalmaznak, és lehet, hogy azért bomlanak, mert az anti részük érintkezik más nem antianyag kvarkkal? Lehetett volna egy kicsit jobban árnyalni a cikket.
Bennem az a kérdés merült fel rögtön, hogy egy atommagban hogyan viselkedne egy ilyen tetrakvark a neutron helyett.
Mondjuk egy olyan deutérium, ami a proton mellett nem neutronnal rendelkezik, hanem tetrakvarkkal. A topkvark nyugalmi tömege sokezerszeres a neutronokat alkotó Up és Down kvarkokénál, úgyhogy lenne egy olyan hidrogénatom, ami nehezebb egy urániumnál is. Mondjuk egy liter ilyen víz lenne egy tonna is.
Lehetne belőle egyáltalán víz? Hogyan alakulna a kémia egy szupernehéz hidrogénnel?
Vagy mondjuk egy pénzérme ilyen módosított neutron helyett tetrakvarkos vassal hány tonna lenne?
Stabil maradna az atommag Vagy radioaktív lenne?
Ja csak egy neitron cserélnénk ki egy magban, akkor annak lenne hatása a sokszoros tömegnövekedésen kívűl? Ha a mag szélén lenne, akkor mennyire lenne ettől asszimetrikus a mag? Vagy a közepére kellene valahogy tuszkolni?
Ez baromira érdekes hír. Szerintem ezen a kérdésen jobban pöröghetnek most a fizikusok, mint a sötét anyagon. :-)