kvp#4
Erdekes rendszer, de ha tenyleg nem kommunikalnak egymassal, akkor az elozetes tervezo algoritmusnak kell jonak lennie, tovabba bizonyos kulso modositasokat nem kepesek kezelni. A robotok csak egy lepcsot tudnak megmaszni, tehat ha valaki rossz helyre tesz be egy extra elemet akkor azt nem kepesek kezelni, tovabba az elozetes tervtol sem tudnak elterni, tehat minden kulso modositas csak akkora lehet, amit egy masik resztvevo robot meglete vagy meg nem lete okozhatna, tovabba minden robot az aktualis elem lerakasa utan torli a rovid tavu memoriajat, tehat teljesen mindegy, hogy egy robot epit mindent vagy minden robot csak 1 elemet tesz le. Elemfelvetelre is csak a programinditas melleti helyrol kepesek, bar ez elvileg bovitheto egy kupac lebonto algoritmussal.
A felismeres az, hogy ha van egy linearis osszeallitasi tervunk, akkor a robotokat egymas utan inditva teljesen mindegy, hogy egy vagy tobb robot vesz reszt az epitesben, mivel menet kozben a megadott utvonalon vegigmenve jonnek ra, hogy hol jar eppen az epites. Fontos, hogy a terv linearisan bejarhato legyen, tehat az epites egyetlen fazisaban se legyen egy lepcsonyinel nagyobb szintkulonbseg a bejarasi utvonal szerinti egyik iranyban sem, ugyanis ez esetben a robotok megakadnanak. Ez nagyon nagy mertekben rontja a megepitheto strukturak bonyolultsagat, tehat minden ilyen epitmeny egyfajta piramis (lepcsos kupac) lesz.
A robotok hardvere alkalmas bonyoltabb (egynel magasabb lepcsoket tartalmazo) epuletek megepitesere is, de ahhoz mar koordinaciora, vagy legalabbis kommunikaciora lenne szukseg. A termeszek eseten a kommunikacio bizonyithatoan jelen van, tehat nem csak a kornyzetuket hasznaljak referencianak, hanem egymassal is kommunikalnak. Ez utobbi meglete eseten viszont mar sokkal bonyolultabb epuletek is emelhetoek, meg akkor is ha csak lokalis kommunikacio van jelen. (tehat ha csak az egymas mellet allo robotok tudnak beszelgetni)