#14
Az erkölcsi aspektust el sem lehet választani a természettől, mert maga a természet - ha úgy tetszik - a világegyetem törvényszerűségei az isteni törvények. A nagy vallások istenei, a Földanya, a fizikai törvények, a még fel nem fedezett összefüggések mind egy. Ennek az Egynek minden élőlény egy kicsi része. Így igaz Jézus és sok más bölcs vagy "próféta" tanítása, hogy Isten bennünk van, mi is Isten vagyunk. Minden élőlény aktuális tapasztalata hozzáadódik ehhez a kollektív tudáshoz ill. bizonyos esetekben egy-egy élőlény hozzáférhet ehhez a nagy tudáshoz. Különféle kultúrákban ezt máshogy nevezik, de végső soron mindenki ugyanarról beszél.
Ahogy "fejlődik" az emberiség, úgy távolodik ettől az ősi alapállástól, a rendtől, a természet dinamikai egyensúlyától.
Minél korábbi történelmi forrásokat tanulmányozunk, annál világosabb, hogy az elkülönült civilizációk ugyanabból a szellemi háttérből táplálkoztak.
Megfigyelhető, hogy az egyszerű de örök igazságokat úgy felejtettük el, ahogy egyre több ismeretünk lett, ahogy egyre inkább a magunk útján járunk, távolodva a primordiális valóságtól, az emberi lét kiindulási formájától.
Megfigyelhető, hogy van egy erő, amelyik a történelem során a régi hagyományos állapot ellen volt és van, bátorítja az embert a "rosszra", mint Lucifer, Az ember tragédiájában.
Megfigyelhető, hogy a mai vallások köszönőviszonyban sincsenek még alapelveiket tekintve sem, a kiindulástól. A vatikáni viszonyok, a katolikus egyház megnyilvánulásai teljesen ellentétesek Jézus Krisztuséival, még ha csak a Biblia alapján nézzük is, de ott vannak az üldözött gnosztikus tanok, az apokrif iratok és a történelmi csalások, hamisítások leleplezései, amik más fényben tüntetik fel az egész eredetet ill. az utat, amit azóta megtettünk - bizony - rossz irányba.
Az emberek többsége megvezetett, tudatlan és nem is keresi az igazságot... ők elvesztek. Helyettük senki nem keresheti az igazságot; Segíteni csak annak lehet, aki tényleg keresi...
#14