Baromi nagy divat mostanában fikázni a teskóst, meg magasztolni a háztájit, de valljuk be őszintén, hogy a legtöbb hazai termelő francokat sem ért ahhoz, amit csinál. Busszal járt a vasöntödébe dolgozni, és a váltás után kénytelen volt alkalmazkodni.
Egyébként attól kapok röhögőgörcsöt, amikor a Lidl-ben a faszi azt mondja az asszonynak, hogy ne itt vegyenek szar külföldi paradicsomot, hanem a piacon jó magyart. Januárban baszod? Ugyanolyan üvegházi szar mindkettő. De a Lidl szarának legalább vannak okmányai. A piaci meg lehet egy amatőr próbálkozása is, ki tudja milyen vegyszerekkel. De naívak se legyünk. A piaci kofa kimegy a nagybanira, és bevásárol ott valamit, aztán ráírja a táblára, hogy magyar. Egyébként nem az számít, hogy magyar vagy nem, hanem az, hogy milyen fajta. Ez a száraz, kásás direkt azért lett kinemesítve, hogy körszeletekre vágva ne fojjon szét efy szendvicsben. A legtöbb helyen ezt használják. nem esik szét a salátában, a szendvicsben, a pizzán. Külföldön ezek a legelterjedtebb fajták. A miénk az lédús, és mi nem is rakjuk szendvicsbe. Cikkejekre vágjuk, és külön tálról szedjük a szendvics mellé. Mi így szeretjük, nekünk ez a finom, de egy külföldinek, aki máshoz szokott a miénk a szar, mert szétesik a salátában, szétáztatja a szendvicset, és nem marad meg karibában akármit csinálunk. Ráadásul ilyen vizes szar. Ők ezt gondolják róla.