#8
Szerintem is, itt van egy-két érdekes dolog, jelenség, amit esetleg érdemes lenne vizsgálni.
Először is létezik egy már régóta ismert dolgot, amit technikailag használják is: az atomos hidrogén gázas hegesztést. Itt az ívkisüléssel gerjesztett/disszociált hidrogén (gyak plazma) gázzal kb 4000 fokos hőmérsékletet érnek el, szemben azzal, hogy az oxigén+hidrogén égést használnak, ami 2800 fokos lángot eredményez. Az atomos hidrogénnek ez a különleges hővezető képessége legjobb tudásom szerint nem teljesen tisztázott.
Az un hidegfúziós kísérletek során nagyon ritkán találtak héliumot, ami ugye a fúzió végterméke, ez tény. Azonban sokkal többször olyan extra hő formájában megjelent energiát, amit nem minden esetben tudtak, pl az akkumulátor hatással magyarázni, ami a Ni, Pd, Pt elektródák miatt jöhettek létre.
Volt olyan kísérlet (és persze most lehet anyázni, meg ilyenek, de a korrekt a kísérlet megismétlése lenne), ahol kb 20X hatásfokkal jött ki magasabb hőmennyiség a betáplált áram energiához képest.
Szóval szerintem is nagy valószínűséggel hibás megközelítés (enyhén szólva) az, amit a XXI. szd-i aranycsinálók un. hidegfúzió néven próbálnak lenyomni a mainstream tudományos közösség torkán.
Azonban úgy tűnik, hogy lehet a hidrogénnek egy olyan tulajdonsága, reakciója, amit nem ismerünk eléggé. Ez a jelenség energia spektrum tekintetében "sajnos" nem esik a magreakciók szintjére, azonban bizonyos esetekben hő formájában jelentkező extra energiát jelenthet.
Még ha "csupán" kémiai reakció az oka, akkor is olyan folyamat állhat mögötte, ami pl a jól ismertnek vélt H és Ni felhasználásával egy hatékonyabb akkumulátor létrehozását tenné esetleg lehetővé.
#8