physis#11
A hidrogénbombával két baj van. Az egyik, hogy nagyon magas hőmérsékleten működik, a másik, hogy az összes energia egyszerre felszabadul nagyon kicsi térfogaton, rövid idő alatt (nagy az ,,teljesítménysűrűség''). Épp ezért erőmű céljára csak igen nehézkesen lenne alkalmas.
A csillagok működése ehhez képest kicsit más. Ugyan itt is óriási forróságban és nagy nyomáson folyik a termelés, de az energia termelése ,,fajlagos értelemben'' meglepően ,,kezes'' mértékben folyik. Mármint ezen azt értem, hogyha beleképzelnék magunkat a Nap belsejébe, és megnéznénk, hogy egy köbméter térben egy másodperc alatt mennyi energia képződik, akkor egyáltalán nem valami robbanásszerű ,,teljesítménysűrűséget'', ,,intenzitást'' kell elképzelni. Valójában ilyen fajlagos értelemben csak kb. egy bomló komposztdomb mértékéhez hasonló nagyságrendben képződik az új hőenergia, legalábbis az alapján mit olvastam erről még régebben az angol wikin (Sun / Core).
The power production by fusion in the core varies with distance from the solar center. At the center of the Sun, theoretical models estimate it to be approximately 276.5 watts/m3, a power production density that more nearly approximates reptile metabolism than a thermonuclear bomb.[d] Peak power production in the Sun has been compared to the volumetric heats generated in an active compost heap. The tremendous power output of the Sun is not due to its high power per volume, but instead due to its large size.
Persze, mivel a Nap óriási méretű, ezért a felület/térfogat arány oly kicsi, hogy a Nap szinte egy majdnem-tökéletes hőszigetelő termoszként veszi körül a Napot: így még ez a csekély ,,fajlagos'' hőtermelés is elég ahhoz, hogy óriási hőfok ,,halmozódjék fel''. Mint ahogy egy Gellérthegynyi trágyadomb belseje is tűzforróvá válnék, nem a teljesítménysűrűségtől, hanem a kicsi felület/térfogat arány okozta hőszigetelő hatástól, a hőmennyiség felhalmozódásától.
A hidegfúzió elképzelését nem ismerem, de úgy veszem ki, hogy olyasmit szeretnének, ami a csillagokhoz hasonlóan szintén efféle ,,csendes'' teljesítménysűrűséget mértéket ér el, csak még pluszban még az is teljesülne, hogy mindennek fenntartásához ne kelljen többmillió fokos és óriási nyomású a anyagokat egyben tartani. Gondolom, a kémiai égéshez hasonló körülményeket akarnak: pár száz, esetleg ezer fok, normális nyomás, és az égéshez hasonló, vagy annál is kisebb teljesítménysűrűség. Tehát azt úgy képzelem, hogy nagyjából az kicsi, kezes, csendes teljesítménysűrűség menne, mint a Napban, csak a keletkező hőt nem hagynák felhalmozódni, hanem kémiai reakciókon, elektromosságon, vagy akár közvetlen (pár százfokos hőhatáson) keresztül folyamatosan elvezetnék.
Ezért a dolognak ezt a részét világosnak érzem, az elképzelésnek ez a része tkp. még jól meg is felelne annak, amit a Napról tudunk. Viszont a fúzió gyakorlati megvalósításához előbb le kell győzni az elektromos taszítás gátját, és miután ez sikerül, akkor a magerők már ,,behozzák az üzletet''. Vagyis enrgetikaii értelemben ,,óriási beugró tőkét'' igénylő ,,befektetésről'' van szó, amit ,,hideg'', ,,kisrészvényes'' módon legfeljebb csak valamiféle ,,energetikai kölcsönnel'' lehetne megvalósítani. A ,,kölcsön'' ebben az esetben itt valamiféle ,,nukleáris katalizátort'' jelentene, a ,,kémiai'' katalizátorok analógiájára, de ilyen ,,nukleáris katalizátor'' gondolom még nem létezik. (A természetes ,,alagútjelenség'' szerintem elvileg képes lehet hideg körülmények közt is fúziót létrehozni, de gondolom ez normál hideg körülmények közt olyan elenyésző mértékű, hogy észszerű tömegű hidrogén-üzemanyagból millió évek alatt is csak egy-két hidrogénatom tud fuzionálni az alagúthatás ,,természetes'' katalizátorhatásával ,,hideg'' módon, mást meg szerintem még nem ismerünk, ezért mindenképp valamilyen ,,forró'' fúzióra van szükség.)