A biztonság és védelempolitika aktuális kérdései
  • [NST]Cifu
    #1147
    Nem volt szó arról, hogy Románia területszerző háborúját kell támogatnunk. Románia viszont vállalta, hogy egy Romániával határos ország támadása esetén a Monarchiát fogja segíteni.


    Szövetséges volt a központi hatalmakkal, az OMM és Németország viszont Bulgáriát támogatta Románia ellenében. Mindezt úgy, hogy előre nem egyeztettek velük, ehhez mondjuk hozzá kell tenni, hogy Románia először kereste a támogatását a szövetségeseinek, ám erre kategorikusan nemleges választ kapott, a központi hatalmak mégsem vették a fáradtságot, hogy tárgyalásokba bocsátkozzanak, hogy a Bolgár-Román harcok és területi kérdések terén bármiféle egyeztetés legyen (magyarul a románok igenis érezhették azt, hogy a szövetség fabatkát sem ér). Ebben egyébként nagyon mélyen ludas volt az OMM. Bécs és Berlin egyébként a feljegyzések szerint felvetette, hogy Erdélyben a romániai kisebbség plusz jogokat kapjon, hogy ezzel enyhítsenek a helyzeten, de ez a felvetés ennél tovább nem jutott a határozott Budapesti ellenállás miatt.

    Románia viszont vállalta, hogy egy Romániával határos ország támadása esetén a Monarchiát fogja segíteni.


    Erre sose kérték viszont a központi hatalmak, így valójában a titkos szerződés 1914-re kvázi nem létezett, Románia semlegességet vállalt, és ezzel amúgy az OMM teljesen elégedett volt, az általános nézet ugyanis főleg a Magyarok részéről az volt, hogy nem kívánták a Román szövetséget. Még egyszer: Románián belül két ellentétes nézet volt, az egyik agresszívan követelte Erdély Románok lakta részének elcsatolását az OMM-től, a másik fele viszont inkább az OMM és Németország felé húzott, ugyanis féltek Oroszországtól (harapófogóban voltak, délről ugyanis szomszédjuk volt az oroszok támogatását élvező Szerbia).

    Erre nem volt szükség, csupán arra, hogy maradjon ki a háborúból, ennek ellenére bevonult Erdélybe. Ez egy.


    1916-ig kihúzták a semlegességet, de eddigre elég erős volt már az országon a nyomás. Egyfelől az Antant nyugat-európai hatalmai örültek volna annak, ha az OMM és talán akár Németerőket vonnak el a Román támadások a nyugati frontról, másfelől Oroszország kedvesen jelezte, hogy ha nem lép be a háborúba, akkor nem tudja Románia határait garantálni. Románia tehát hadat üzent (csak az OMM-nek, az Oszmán birodalmat / Törökországot még véletlenül sem akarta feldühíteni).

    Miután ki lettek pofozva, egészen Bukarestig, ott békét kötöttek a Központi hatalmakkal, ezzel az Antanttal fennálló megegyezésüket rúgták fel.


    Sok lehetőségük nem volt. Oroszország ígért neki 200.000 katonát, ám ezeket sose kapta meg, 1917 után meg esély sem volt már Orosz segítségre. Nyugati támogatás nélkül összeomlottak. Aligha lehet ezért a fejükre olvasni, hogy miután a szövetségeseik kvázi cserben hagyták őket, és a központi hatalmak lenyomták, mint a bélyeget, ők békeszerződést kötöttek. Ezt egyébként az Antant sem tekintette pálfordulásnak, éppen ezért adták oda a korábban megígért területeket....

    A háború végén pedig mintha mi sem történt volna, miután a Központi Hatalmak letették a fegyvert, Románia bejelentkezett mint győztes hadviselő fél, Erdélyért.


    Ezt a 1916-os háborúba lépésért ígérték nekik az Antant államok. A Románok betartották az egyezmény rájuk eső részét...